Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Solymosi László: A hódoltság néhány somogyi település történetében
fordult, hogy minden állatukat elhajtották. A kereskedők számára a megbízó földesúr egyben pártfogót is jelentett. 1640 táján a kiskomáromi katonák, amikor arra kérték Batthyány Ádám főkapitányt, hogy gondoskodjék fizetésükről, megjegyezték, hogy már rég elhagyták volna az ellenségtől körülvett várat, „ha az marháknak hajtásával nem tengetnék magukat." De az utóbbi időben nem volt szerencséjük, néhányszor minden marhájukat elhajtották a törökök. Pedig ez volt minden bevételük, mert szántani és aratni nem járhattak ki. 168 Batthyány Ádám közbelépésére 1643-ban a kanizsai török ígéretet tett, hogy a marhákat, teheneket, bivalyokat, juhokat, valamint a csordásokat és pásztorokat nem bántják. 169 Batthyány Ádámmal állt kapcsolatban Szarka Miklós segesdi polgár is, aki 1648 augusztusában 48 pár ökröt hajtott fel Batthyány Ádám megbízásából a nyugati határra, hogy onnan a keresett cikk osztrák, olasz vagy német piacokra kerüljön. 1,0 A segesdi polgár kereskedésénél bizonyára még közvetlenebbül érintette a nagybajomi jobbágyokat, hogy prédikátoruk, Laskai Sándor maga is űzte ezt a veszélyes foglalkozást. 1646. augusztus 20-án Nagybajomban kelt levelében részletesen beszámolt tevékenységéről. 1 ' 1 Batthyány Ádám megbízásából 20 pár ökröt vett. Ami „az sőrék dolgát illeti - írja a prédikátor - azokat ma megvevém, de bizony nem sőrék, hanem ökrök. Nagyon szépek, kövérek és zsírosak, úgyhogy rá merek felelni áltáljában 9 mázsára, s mégha följebb mondanám is, nem hazudnék". Csakhogy igen árosak - folytatja -, mert sokak által keresett cikk a marha. Laskai az ökrök párját 27 tallérért (1 tallér=2 forint) vette. A teljes vételárat azonban nem fizette ki, csupán 120 tallér előleget adott, de ez: az összeget is kölcsön kapta valakitől. Ezért arra kérte Batthyányt, hogy a kölcsönt azonnal fizesse vissza, nehogy hazug prófétának tartsák. Laskai a hajtóval az ökröket még aznap útnak indította Rohonc felé, ahová számításai szerint az ökröknek augusztus végére kellett megérkezniök. A levélből kitűnik, hogy a prédikátor később maga is útnak indult, mert ott akart lenni a szeptember i-i németújvári vásáron. Laskai Batthyány utasításait várta az ökrök további sorsát illetően. Amennyiben nem kapna választ - írja - Grác felé hajtatná tovább a marhákat. A prédikátornak bizonyára kedvező tapasztalatai voltak már a gráci kereskedőkkel, és ezért tudta, hogy az ökrök párját nekik 35 talléron is eladhatja. A prédikátor fáradozásaiért 1 tallért kért ökrönként. Batthyány Ádám nyeresége sem lehetett csekély, mivel az Ökrök párja még akkor sem került 30 tallérnál többe, ha a vételárhoz hozzászámítjuk a vámot, a hajtó bérét és Laskai jutalékát. A 16. és 17. században kiteljesedett a jobbágy személyi függése. Ennek következtében a jobbágyok jelentős részét a 17. századtól örökös jobbágynak hívták. Ez azt jelentette, hogy a jobbágy személyileg örökre urának, illetve a feudális osztály egészének van alárendelve. 172 Az örökös jobbágyrendszer kialakulásának kezdetei a középkor végére nyúlnak vissza és kifejlődésében komoly szerepet játszottak az 1514. évi parasztháborút megtorló törvények, amelyek többek között megfosztották a jobbágyot költözési jogától. Mégis a jobbágy röghözkötése, a jobbágy személyi függésének kiteljesedése hosszabb időt vett igénybe. Az örökös jobbágyság kialakulására külső tényező, a török másfél százados jelenléte is hatott, amely elsősorban a hódoltság területén fékezte a magyar földesurak törekvéseit, miközben nem egy esetben a török maga is hasonló célokat valósított meg.
