Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Függelék. Történelemtanítás és levéltár című kaposvári konferencián elhangzott előadások és hozzászólások

megyei levéltárunkat is reprezentálja a megyei Fedagógus Továbbképzési Intézetünkkel együtt. Kedvezőnek ítéljük, hogy levéltárunkat a hely történetírás bázisintézményének tarthatjuk, amelynek tudományszervező, kiadványozó és közművelődési munkája ismereteink szerint országos érdeklődésre is számot tarthat. Tanácsunk rendszeresen figyelemmel kíséri és fejleszti levéltárunk munkáját, amelyben a felszabadulás-előtti két dolgozó helyett ma már 13-an tevékenykednek az őrizetükben lévő iratok védelme, feldolgozása, s hasznosítása érdekében. Jelenleg újabb raktárak létrehozásán fáradozunk, amelyben a szocialista korszak iratait akarjuk elhelyezni, s ugyanakkor annak az előmunkálatain is dolgozunk, hogy a következő évtizedben a megyei tanács új központi székházának a felépítése után - városunk központjában kultúrcentrumot kialakítva - önálló épületben helyezzük el külön-külön két nagy intézményünket: a levéltárat és a múzeumot. Az elmúlt években segítette végrehajtó bizottságunk a levéltár publikációs tevékenységét is. így került megjelentetésre a Somogy megye levéltára című kiadvány, intézménytörténeti monográfia, valamint az iskolai történelemoktatás jelentős segédkönyve: a Harminc nemzedék vallomása Somogyról című olvasókönyv. Megnyugtató volt számunkra az az elismerést kifejező megállapítás, amelyet a Kulturális Minisztérium Levéltári Igazgatóságának a képviselője mondott Levéltári Évkönyvünk első öt kötetének a vitáján, az elmúlt esztendőben, hogy ,,a Somogy megyei szöveggyűjtemény annál inkább megfelel rendeltetésének, mert a nagy körültekintéssel válogatott szövegeket, fejezetenként történetírásunk legújabb eredményeit is figyelembe vevő bevezető elemzések, továbbá a gazdasági és társadalmi viszonyokat tükröző statisztikai összesítők egészítették ki. Amikor az egyik megyei tanács elhatározta - idézem a Levéltári Igazgatóság képviselőjének további méltatását - hogy gondoskodni fog helytörténeti szöveggyűjtemény kiadásáról, a Somogy megyei kötetet jelöltük meg mintaként." Az említett kiadványok után a történelmi évfordulók alkalmából tudományos tanácskozások és nyomukban tanulmánykötetek és forráskiadványok láttak napvilágot a mi mer gyénkben is, levéltárunk közreműködésével. Ezekről Kanyar József elvtárs, levéltárunk igazgatója részletesen szólt. Ezek az érzelemgazdag kiadványok céljukat jól szolgálva segítették a történelemtanítást. Szólni kell arról is, hogy levéltárunkat nemcsak az iskolák, hanem a felnőttek is látogatják. Így került sor az elmúlt évben olyan szocialista brigád látogatására is, amely még soha nem találkozott történelmi dokumentumokkal, valóságos rácsodálkozás volt' a számukra, amikor egy-egy Zrínyi-, vagy Kossuth-levelet megszemlélhettek és kézbe foghattak. Egy ilyen levéltárismertetés után az egyik negyventagú szocialista brigád valamennyi tagja megvásárolta a Harminc nemzedék vallomása Somogyról című helytörténeti olvasókönyvet. A kötet átolvasása után a levéltárosokat előadások megtartására hívták meg az üzemükbe. Mostanában sokat beszélünk a munkásművelődés problémájáról is, és joggal,"

s azt hiszem ez a levéltári tevékenység ezt az ügyet is jelentősen, jól segíti. Fel kell tenni a kérdést - önmagunknak is -, hogy vajon a megjelent kötetek eljutnak-e megyénken belül mindenhova, ahol iskolai órákon, szakkörökben azokat hasznosítani tudják? Ahhoz, hogy e kiadványok a kultúra megyebeli munkásainak, pedagógusainak, könyvtárosainak, társadalmi szervezetek aktivistáinak a kezébe eljuthassanak, tanácsunk művelődésügyi szakosztálya lehetővé tette, hogy e kiadványok a megjelenésük után azonnal szétküldhetők legyenek, mert ahhoz, hogy tudatformáló erővé is váljanak, s így a tudomány és közművelődés terén egyaránt betölthessék hivatásukat, ahhoz mindenekelőtt arra van szükség, hogy minden illetékeshez és címzetthez e kötetek minél gyorsabban eljuthassanak és hogy azokat a címzettek forgassák és tanulmányozzák, és felhasználják oktató és nevelő munkájukban. Többször felmerül az a kérdés is, hogy vajon ez a munka feladata-e elsődlegesen a történelmi forrásokat őrző és feldolgozó levéltáraknak? Meggyőződéssel valljuk, hogy a levéltárnak az iskola felé fordulása - akár csak erősödő közművelődési tevékenysége - a levéltári munka lényegéből, feladatainak helyes értelmezéséből ered. Az a segítség, amit a levéltár a helytörténeti kutatás terén az iskolának, az iskolai történelemoktatásnak kíván nyújtani, látszólag ellentmondásos helyzetet teremt. Köztudomású, hogy az oktatáspolitikai párthatározat végrehajtásának első szakaszában határozott intézkedések történtek a tantervi anyagok, köztük a történelmi tananyag csökkentésére - a tanulók túlterhelésének csökkentése érdekében. A helytörténeti ismeretek bővülése, az oktatásban helyet követelő kiadványok - úgy tűnhet - ezzel ellentétes tendenciát képviselnek: á tananyag újabb bővítését jelenthetik.