Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Takács Éva: Tíz zselici község paraszti erdőgazdálkodása (1897—1935)

szerezni. Az üzem tervezés időpontjában az erdő területe 141,75 kat. hold volt

T melyből 7,88 kat. hold legeltetésre kiválóan alkalmas tisztás területet foglalt eL Mivel azonban az erdőhöz szervesen hozzátartozott, az üzemterv jóváhagyási záradékában a miniszter záros határidőn belül elrendelte a beerdősítését. A tulajdonosok azonban kérelmezték ennek a területnek az elcserélését. A cseréhez a miniszter az 1892-es határozatában hozzájárult,

27 s így a legelőilletőségük ugyanekkora darabját csatolták az erdőhöz, azt a területet pedig rétként használták. Az erdőgazdaság célját a tűzifaszükséglet fedezésében jelölte meg a terv, de törekedni kellett arra is, hogy a legeltetésre is minél nagyobb mértékben alkalmas legyen. Terv szerint 40 éves fordával, sarjerdő üzemmódban kezelték. Főhasználatra 33,47 kat. holdat írtak elő, a mellékhasználatot 5 éves elő- és 20 éves utótilalom mellett engedélyezték, előhasználati előírás az első fél fordulószakra nem volt. Az erdősítési munkálatokat úgy tervezték, hogy az állományok elsősorban természetes módon, a tölgy uralomra jutása mellett felújuljanak. A szebb tölgy egyedekből holdanként 10-15 törzs meghagyását tervezték. A mesterséges felújítást tölgymakk alávetésével, a pótlásokat pedig kocsányos és kocsánytalan tölgycsemetékkel kellett végezni. Az 1899-es revízió alkalmával némi eltérés mutatkozott a főhasználatoknál, mivel az előírt terület a régi térkép szerint kisebb volt, mint az új térszámítással megállapított. Az előhasználatokat és a mellékhasználatot az előírásnak megfelelően végezték, de az erdősítésnél ismét lényeges eltérés mutatkozott az üzemtervhez képest. Erdősítésre előírt terület 78,82 kat. hold volt. Ezzel szemben csak 38,04 holdat teljesítettek. Az elmaradás indokai a következők voltak: Nem hajtották végre 2 kat. holdon a tölgy alávetést, mivel ezt a kezelő erdőtiszt indokolatlannak, sőt károsnak ítélte meg a fennálló idősebb állabök zárlata miatt. A 6,97 ikat. hold tisztás terület beerdősítésétől a fenti 1892-es miniszteri rendelet folytán eltekinthettek. A 35,14 kat. hold hézagos fiatalos pótlása a hibás előírás miatt csak 3,00 k. holdon történt meg. Az első üzemtervvel szemben felmerülő hiányosságok miatt 1899-ben új üzemtervet készítettek. Az üzemmódot a régi rendszer szerint meghagyták, nem változttak az erdősítésre felhasználható fanemekben sem, tehát a faállomány összetételét 'nem kívánták átalakítani. Főhasználatra előírt terület 32 kat. hold volt, mellékhasználatként legeltetésre az erdőnek 1/4-ed részét engedték át, előhasználatként csak az elnyomott és elszáradt fákat szedhették ki. Az 79/

/-es revízió minde'nt az előírásnak megfelelően talált. 1905-ben 3 db tölgyfa kihasználását

28 1901-ben, 5 db tölgyfa, 8 db szilfa és 4 db égerfa kivágását engedélyezte

29 a miniszter rendkívüli használatért. 1909-ben engedélyt

10 kaptak a birtokosok arra, hogy erdejük nyugati határán egy 0,9 kat. holdat elfoglaló utat létesítenek. Az /922-es és 1929-es üzemátvizsgálás szerint a gazdálkodás az előírásoknak megfelelően történt. 1918-ban a hg. Eszterházy-uradalom számára ipari vasút céljára 0,6 k. hold területet kisajátítottak a volt úrbéresek erdőbirtokából. Ennek ellenértékét, 2000 pengőt 1928-ban kaptak meg. /929-ben új gazdasági üzemterv készült. Lényeges változást hozott, hogy az eddig sarjerdőként kezelt erdőt ezentúl 80 éves vágásforduló mellett szálerdő üzemmódban kellett kezelni. A hozamszabályozás alapja itt már nem a térszakozás volt, hanem a faállomány vágásérettsége és a kihasználás lehetősége vált a döntővé. A vágásfordulót átmenetileg tízévenként 10-10 évvel emelték. Továbbra is a bükk-, tölgy-, cserállományok kialakítása volt a cél, de a nedvesebb helyeken a magaskőris, és az éger telepítését is megengedték. Előírták viszont, a gyertyán továbbterjedésének megakadályozását. Főhasz-