Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Takács Éva: Tíz zselici község paraszti erdőgazdálkodása (1897—1935)

legalább 30 db ép növésű, egészséges tölgyfa - a kezelő erdőtiszt kijelölése alapján - lehetőleg kisebb csoportokban az ezt követő fordára hagyandó, hogy ezáltal némi haszonfát is nyerjenek a birtokosok. A legelőerdőben az 1934-es üzemterv elkészítéséig üzemterv nélkül szabadon folyt a gazdálkodás és egyedül a legeltetés céljait szolgálta. Ennek megfelelően gazdasági beosztás sem volt. Az üzemterv nélküli gazdálkodás rossz hatással volt az erdőre és annak további folytatása a talaj termőerejét veszélyeztette volna. Az üzemterv 40 éves vágásforduló mellett sarjerdő üzemmódot írt elő olyan formában, hogy az elegyetlen akácállományokat egy forduló alatt kétszer kellett főhasználatra előírni. Egyébként itt is a fordulószaki területektől függetlenül állapították meg a vágásterüteteket. A patcai volt úrbéresek erdejében fahasználat tulajdonképpen az első üzemterv elkészítéséig, /<?93-ig nem volt. Csak a teljesen kiszáradt és veszendőbe menő törzsek kiszálalása történt meg. Az uralkodó fanem a bükk és a gyertyán volt, alárendeltebb mennyiségben előfordult a tölgy és a cser is. Az egész erdő többnyire magról kelt. Az üzemterv sarjerdő üzemmódot írt elő 30 éves vágásfordulóval. A hozamszabályozás alapja az egyszerű mértani vágásosztás volt. A vágássorre'nd megállapításánál azonban figyelembe vették a terepviszonyokat, a legeltetés érdekeit és a szabályos állapot elérésének lehetőségét. A szabályos évi vágásterület 0,41 kat. hold volt. Mellékhasználatként a legeltetést és a makkoltatást engedélyezték, előhasználatot nem terveztek. Az alomszedést az egész erdő területén megtiltották. Az erdősítésre a már jól bevált tölgy- és csermakkot írták elő, melyet kapa után foltvetéssel eddig is sikerrel végeztek. A hézagok pótlására megengedhetőnek tartották az akáccsemeték használatát. A meglévő tisztásokat kocsányos tölgy- és akáccsemetével kellett beerdősíteni. 1894-ben a földművelésügyi miniszter engedélyt adott egy 0,04 kat. hold területű dögtór kialakítására az erdő területén,5 de ezt a területet továbbra is az erdő állományához tartozónak kellett tekinteni. Az /90/-es revízió alkalmával mindent az előírásnak megfelelően találtak, csupán az előhasználatoknál volt eltérés, mert 30 db korhadásnak indult bükk- és gyertyánfát kihasználtak. A következő fordaszakra a rendes előírásokon kívül, pótlólag tervbe vették a fűz és más betolakodó gyomfafélék kiirtását. 1908-ban az erdészeti albizottság a pécsi kerületi erdőfelügyelő meghallgatása után engedélyezte

26 a birtokosoknak, hogy téglavetőjük kibővítésére 100 négyszögöl területet az erdőből felhasználjanak. Az /973-as üzemrevízió alkalmával megállapítást nyert, hogy az erdő területéből 0,1 kat. holdat agyagbányának, 0,3 kat. holdat pedig erdei út céljára az üzemtervi kezelés alól mentesítettek és átírtak a terméketlen rovatba. Az eltelt időszak alatt az üzemtervi előíráshoz képest annyi változtatás történt, hogy az erdészeti albizottság engedélyével 2. kat. hold vágásterületet mezőgazdasági köztes használattal újítottak fel. A következő tíz évben (az 1924. évi revízió szerint) a birtokosok nem vették igénybe az 1920-21. évi főhasználatokat, ennek megfelelően az erdősítésre előírt terület is 0,8 k. holddal kevesebb volt. Az előhasználati tervet az állomány fiatal korára való tekintettel nem vették teljes mértékben igénybe, de nem használták ki a megengedett legeltetési lehetőségeket sem. Az új üzemrendezési utasításoknak megfelelően itt is elkészítették a módosított üzemtervet (1924.). A hozamszabályozásokon kívül, lényeges változtatás nem történt. Az 1922-3 i-es időszakban - mint az 1931. évi üzemátvizsgálási munkálatból megállapítható az előírásoknak megfelelően folyt a gazdálkodás. A volt úrbéreseknek legelőil-