Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Király István: Mi történt Nagyatádi Szabó Istvánnal 1919. márciusában Kaposvárott?

JEGYZETEK 1. Budapesti Üjság. 1919. szept. 30. Ki volt bolseviki? c. cikk. Az újságíró megkérdezte Nagyatádi Szabó Istvánt, hogy kommunista volt-e? így válaszolt: „Nem ez az egyedüli vád, amivel engem illettek, mindenesetre ez a legjelentősebb, mert személyem és párttom megsemmisítésére törnek vele. Sajátos azonban, hogy ezt az otromba vádat olyanok is terjesztik, akik mint termelőbiztosok vagy gazdasági felügyelők valóban szervezett tagjai voltak a Kommunista Pártnak, és onnét fizetést is húztak. Az OMGE-nak, a Hangyának és az egész agrárszövetségnek több kapacitása, maga a fő agrár, az én utódom, aki a háborús kereskedelmet és a háborús konjunktúrát igen jól ismeri, és aki évtizedeken át a nagybirtok hivatásos védelmezője volt: Rubinek Gyula, a Friedrich-kormány földművelésügyi minisztere is szervezett kommunista volt." Ezután 45 gróf és földbirtokos neve és szakszervezeti igazolványának a száma következett. Nem ítélte el őket, mert kényszer hatása alatt cselekedtek, csak azt hangsúlyozta, hogy nincs erkölcsi alapjuk a vádaskodásra. Majd így folytatta: „Ezzel szemben pedig a leghatározottabban kijelentem, hogy én soha a szocialista-kommunista pártba vagy szakszervezetbe nem iratkoztam! A vádaskodóknak tehát azt üzenem, hogyha ők is felmutatják az én szocialistakommunista pártba való belépésemről szóló nyilatkozatomat, és felderítik az én szakszervezeti könyvecském hiteles számát: itt hagyom a becsületes politikai múltam minden eredményét és búcsút mondok mindörökre a közéletnek. A kommunista újságok cáfolatom közlését annak idején megtagadták. Most a Friedrich-kormány alatt is csak hat hét múlva jutok hozzá, hogy ezt a rágalmat megcáfoljam. Hiszen ha beléptem volna közéjük, bizonyára nem hagytak volna négy hónapig kapálni-kaszálni, hanem nekem is adtak volna jól fizetett állást, mint rágalmazóimnak, és fölhasználtak volna a kisgazdák beterelésére. Ezek után pedig én kérdezem, ki volt a bolseviki? Én-e, a kalászok között dolgozó, rögöt törő száműzött, akire a vörös katonák vigyáztak, vagy azok az urak, akik azt a rágalmat rólam szélnek eresztették?!" A földbirtoksok haragját főleg az táplálta, hogy Nagyatádi nem váltotta be az 1917-től folyamatosan táplált reményeiket, hogy ti. a forradalommal szemben szervezkedő ellenforradalomnak ő maga szállítsa a kisgazdákat. Ezt célozta a Gazdaszövetségből alakított Földműves Párt és a Kisgazda Párt januári fúziója. Hevesen tiltakoztak éppen a gazdaszövetségiek Nagyatádi minisztersége ellen, és ők léptek ki február közepén Sokorópátkai Szabó István vezetése alatt a Kisgazda Pártból. A vádaskodás tehát büntetés akart lenni azért, hogy nem lehetett Nagyatádiból mamelukot csinálni. 2. Somogyvármegye. 1919. ápr. 3. 3. Somogyi Vörös Üjság, 1919. ápr. 20., 1919. ápr. 24., 1919. máj. 11. Minderről Nagytádi Szabó István így nyilatkozott: ,,A kaposvári proletárújság tényleg ezt írta a kommün alatt, s az alapja ennek az volt, hogy Tóth Lajos, Peinhoffer Lajos és Bíró Sándor pártvezetők engemet Erdőcsokonyán felkerestek lakásomon, és arra akartak bírni, hogy nyugtassam meg a kisgazdákat, hogy a kommün nem fogja bántani őket. Belépésre fel sem szólítottak. De ők mégis tudva, hogy meg nem cáfolhatom, az ellenkezőt írták azért, hogy evvel a falu népét félrevezessék." 4. Budapesti Újság. 1919. okt. 3. Nagyatádi Szabó István: A kaposvári terror. 5. Ua. 6. Üj Barázda. 1919. okt. 19. Nóvák János kilépését így indokolta: Nagyatádi Szabó Istvánnal a következő okokból nem haladhatok egy úton: 1. Kormányba volt akkor, amikor minisztertársa Kunfi Zsigmond egyik rendelettel a kötelező vallásoktatást eltörölte. Ez ellen Nagyatádi Szabó István nem hogy tiltakozott volna, hanem a kormányba maradása révén azonosította magát vele. 2. Az 1918. évi május 12-én Budapesten rendezett országos pártgyűlésen határozatot hoztunk, hogy a Haditermény Rt-ot nem tűrjük, és követeljük a termények szabad forgalmának visszaállítását. Nagyatádi Szabó István akkor, mint ellenzéki képviselő, ilyen értelemben indítványt is tett, de mikor miniszter lett, nem tett semmit sem, sőt egyik képviselőtársunkat közélelmezési államtitkárnak is megtette. 3. Március hó 11-én Göndör Ferenccel és Hamburger Jenővel történt megállapodás alapján a kisbirtokosoknak azt a jogát, hogy földhöz jussanak, elalkudta. 4. Március 12-én Kaposvárott Göndör és Hamburger „elvtársak" kíséretében vörös zászló alatt tartott beszédet. 5. A gyűlésen kijelentette Nagyatádi Szabó István, hogy a szocialista eszméknek mindig harcosa volt, de a kommunizmust később akarta megvalósítani. Azonban ezt már most is időszerűnek látja, s azért jött le Kaposvárra, hogy az uradalmak szocializálását szentesítse. Azzal nem törődött, hogy már március 14-én a somogy-