Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Solymosi László: A hódoltság néhány somogyi település történetében

lásának sorsa. A török császár végül a pécsi Dervis bégnek adta Kaposvárt és Korotnát, míg Babócsára Dervis öccse, Ahmed bég került. 1555. december 21-én a győzelemittas Dervis bég felszólította Somogy népét, hogy Kanizsától innen a Balatonig minden falu hódoljon meg neki.

88 Ez lényegében meg is történt, hiszen ugyanebben az évben a királyi adószedők maguk örökítették meg a szomorú tényt, hogy Ság falu kivételével egész Somogy a török alatt van.

89 Nagybajom 1555-ben egészen meghódolt a töröknek, a korotnai török őrség árnyékában részleges meghódolásra többé nem volt lehetőség. Nagybajom egész népe török adófizetővé vált. A szenyériek 1556 derekán méltán nevezték a nekik hírt vivő nagybajomi bírót török bírónak.

90 Az elnevezésben a falu teljes meghódolása jutott kifejezésre. Immár nem csupán az a néhány adófizető, akit a török adószedők elértek, hanem a faluközösség feje állt kapcsolatban a törökkel, ö volt a felelős azért, hogy a meghódolt falu adóját a török maradéktalanul megkapja. Korotna 1556. évi ostroma 1556 tele és tavasza mindkét fél részéről komoly hadikészülődések közepette telt el. A tét a megtépázott védelmi ék kulcsa, Szigetvár volt. Ferdinánd király végre nagyobb sereg kiállítására szánta rá magát. Míg a sereg toborzása tartott, Zrínyi gondoskodott az ellenséges várakkal körülvett Sziget ellátásáról.

91 Magyar Bálint pedig a török birtokában levő Korotnához tartozó és Koppány felé eső falvakat Fonyódhoz foglalta.

92 Közben a török sem maradt tétlen. Már 1556 januárjában nagyobb erőket iránytott Babócsára és Korotnára.

93 Májusban megindultak a pécsi és a babócsai bég csapatai Sziget ellen, és június elején Ali budai pasa vezetésével megkezdődött a vár ostroma.

94 A várárok feltöltésére a török ezúttal is a környék parasztságát kényszerítette. Nagybajom jobbágyai is ott voltak. A nagybajomi bíró június végén elhagyta a Sziget alatti török tábort, hogy hírt vigyen Szenyérbe a vár ostromáról.

90 Már csaknem negyven napja tartott Sziget ostroma, amikor a Kanizsán összegyűlt mintegy 15 ezer főt számláló sereg Nádasdy Tamás főkapitány és nádor, Pallavicini Sforza főkapitány és Zrínyi Miklós horvát bán vezetésével megindult Babócsa felé, hogy ezzel a hadmozdulattal elvonja Ali pasát Sziget alól. A terv kitűnően bevált. Ali pasa július 21-én felfüggesztette Sziget ostromát és a szorongatott babócsai török őrség segítségére sietett. Miután a többszöri összecsapás során Ali pasa Sziget alatt amúgy is meggyengített serege elsősorban Zrínyi Miklós egységeivel szemben további komoly veszteséget szenvedett, visszatért Sziget alá, melynek kilátástalan ostromával július 31-én felhagyott, és megtizedelt csapataival visszavonult Pécsre. A magyar sereg ugyanakkor Kanizsára ment, hogy ott bevárja a király második fiát, Ferdinánd főherceget és csapatait.

96 A török számára világos volt, hogy támadás Babócsa és Korotna irányában érheti. Ezért 1556 júliusának végén a környékbeli parasztok munkájával megerősítette a babócsai várat. Augusztus 9-én pedig Mehmed aga vezetésével mintegy 400 lovas vonult be Korotnára.

97 Szeptember elején a főherceg 12 ezer főnyi sereggel és a várvavárt zsolddal megérkezett Kanizsára. A zsold kifizetése után a tekintélyes sereg feladatá-