Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Király István: Mi történt Nagyatádi Szabó Istvánnal 1919. márciusában Kaposvárott?

mogyban" c. cikkben lehet először találkozni. A gyorsan pergő eseményekben március 5-én már kénytelenek voltak hírlapban közölni, amit még az útmuta­tóban korábban bizalmasan mondtak el. Ebből viszont az a következtetés adó­dik, hogy az útmutató megjelenésének legkésőbbi dátuma semmiképpen sem te­hető március a-e utánra. Maradt még egy kérdés: kik az útmutató lehetséges szerzői? A „Politikai indokok" c. fejezet egész szövege annyira egyértelműen azokat az argentumo­kat mutatja, amiket a Hamburger-csoport hangoztatott, hogy a szerzők politikai állását illetően nekem semmi kétségem sincs. Még az is a magyar baloldali szo­ciáldemokraták tisztes lojalitását tükrözi, ahogy menti és bírálja az útmutató a Garami-Kunfi-Böhm miniszterek „koncessziós kooperációját" a polgári minisz­terekkel. 4 ' Latinca Sándor részvétele az útmutató szövegének kialakításában fe­lettébb problematikus. Egyrészt állnak azok a kételyek, amelyeket Kávássy han­goztatott Latincának a termelőszövetkezeti mozgalomban vitt vezető szerepéről, 48 másrészt igaz, hogy Latinca nevével Hamburger első kaposvári látogatása során sehol sem találkozni. Viszont a kaposvári MIR-bérlet lefoglalásakor már ott volt Latinca, sőt a Munkásotthonban tartott bizalmi értekezleten érvelt a termelő­szövetkezetek mellett. 49 Míg Hamburger első kaposvári tartózkodása alkalmával nem jött szóba a Földmunkás Szövetség, amelynek titkára volt Latinca, második látogatása alkalmával már lépten-nyomon belebotlunk. Nem tartom kizártnak, hogy a Földmunkás Szövetség úgy vált a termelőszövetkezeti mozgalom egyik fak­torává, hogy Hamburger és Buza Barna tárgyalása alkalmával jelenlétük a terme­lőszövetkezetek megszervezésénél követelményként merült fel. A „Gazdasági in­dokok" c. fejezetnek az a passzusa, amelyet Mészáros Károly joggal idézett: „De ha a szövetkezet nem tetszene a tagoknak, az bármikor feldarabolható, míg az egyszer széttagolt földbirtok soha többé egységessé nem tehető. Itt megvilágítan­dó, hogy a cseléd és a törpebirtokos között nincsen érdekellentét. Ellenkezőleg a szövetkezeti megoldás még a szövetkezeteken kívülállókat is szoros érdekkap­csolatba hozza a szövetkezeti tagokkal," 50 - azt erősítik meg, hogy a megfogal­mazók között egy Hamburgernél az agrárkérdésben sokkal gyakorlottabb személy­nek is jelen kellett lennie, aki éppen Latinca Sándor is lehetett, mert hiszen ő nemcsak a földmunkás, hanem a kisbirtokos-problémákat is értette. Ezt a kér­dést azonban a szöveg alapján eldönteni nem lehet; itt egyenlőre a kérdésnek ez a része még nyitva marad a történettudomány számára, mert hiányzik a perdön­tő dokumentum. Hamburger miniszteri megbízatása a sztrájkoló nagybirtokosok birtokai­nak lefoglalására, meggyorsította a termelőszövetkezetek szervezését. Az egy hét­tel korábbi munkástanácsi elhatározást, hogy a MIR-bérletet szocializálják, 1919. március 3-án valósítitták meg. Nincs arról dokumentum, hogy Nagyatádi Szabó István 1919. március 5-e előtt értesült volna a somogyi termelőszövetketzetek szervezéséről. Az első értesítést Berzencéből küldték. 51 Ez a község Csurgóhoz közel fekszik, és Nóvák János volt országgyűlési képviselő választási körzetéhez tartozott. A távirat feladását egyenesen Nóvák Jánosnak vagy a hozzá közel­állóknak lehet tulajdonítani. Nóvák a háború befejezése óta fokozódó haraggal tekintett a szocialisták politikai sikereire és manővereire, valamint gyanúval szem­lélte a pártvezér, Nagyatádi Szabó István működését, amióta belépett a Bcrin­key-kormányba. Kapcsolatuk lazult. Nóvák 1918-19 telének végén olyan akció­ba kezdett, amelyek egyértelműen jobboldaliak voltak. (Támadta a kötelező val-

Next

/
Oldalképek
Tartalom