Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Király István: Mi történt Nagyatádi Szabó Istvánnal 1919. márciusában Kaposvárott?
nem hívtak volna meg erre a pozícióra. A földbirtok-reform kérdésének a megoldásához erélyes kézzel kell hozzányúlni." 12 Buza Barna bizonytalan volt a földreform ügyében és két ízben is akkor vitte a kormány elé, mikor ott a válság tünetei erősen mutatkoztak. Nagyatádi a földreformot párt- és életfeladatának tekintette. Nagyrészt neki köszönhető, hogy a földreform-törvény nem vált végtelen viták martalékává, hanem miniszterségének első fél hónapjában a viták lezárultak. 1919. január 3-án a kormány egy reggeltől estig tartó ülésen végleges formába öntötte a földreformot. A törvény megszövegezése ezután kezdődhetett. 13 Az 1919. évi XVIII. t.c. a forradalom földreform-törvénye volt, amely 1919. február 16-án jelent meg. A törvény a nagybirtok magánjogi érdekeit alárendelte a parasztság érdekeinek. Ugyanakkor a birtokreform megvalósítását úgy tervezte, hogy a mezőgazdasági termelésben ne legyen fennakadás. 34 Nagyatádi Szabó István arra törekedett, hogy a kisgazdák ne csak egy menetben kapjanak földet, hanem az első és sikeres gyökeret verő kisgazdanemzedéket újabbak kövessék. (Ugyanis Nagyatádi azt hitte - egyelőre ismeretlen okok vagy információ alapján -, hogy Magyarországon annyi föld áll rendelkezésre, amely egy folyamatos, több évtizedre kiterjedő földreformot tesz lehetővé.) 10 Elveinek keresztülvitelét részben sikerült a törvény végrehajtási utasításába bevinnie. De az 1919. évi XVIII. tc. nemcsak Nagyatádi törekvéseit tükrözi, hanem a többi párt és irányzat akaratát is; ezért a törvény egy rendkívül bonyolult szövevénynyé vált: sok vonatkozásban nem is képviselte a forradalmi demokratizmust. A tömegek számára nehezen volt érthető. Az ország sok helyén, így Kaposvárott is külön előadásban kellett magyarázni. 16 Buza Barna még külön egy kis füzetben is ismertette a törvényt. 17 A bonyolult és nehezen érthető törvény ellentétben állt a tömegek akaratával, akik gyorsan akartak földhöz jutni. Károlyi Mihály és még néhány miniszter érezte, hogy valamit tenni kell; a földreform nem tűri a vég nélküli halasztást. Megrendezték a kápolnai „teátrális" földosztást, amely 8 nappal később következett be, mint a törvény megjelenése, de a kápolnai kezdet semmiképpen sem azt jelentette, hogy ugyanilyen gyorsasággal kapnak a tömegek is földet. 18 A kaposvári és a somogyi események megindítójának Mészáros Károly az 1919. évi XVIII. tc. megjelenését tartja. 19 Kétségtelen, hogy ennek is szerepe volt, de azok a politikai konzekvenciák sokkal fontosabbak, amelyek a tető alá hozott törvényből fakadtak. A forradalom földreform-törvénye egy radikális berendezkedésű polgári társadalom kontúrjait húzta meg, bármennyire nehézkes és bonyolult volt. Másrészt a törvény megszületése azt jelentette, hogy a forradalom fő kérdésében, az agrárkérdésben a kezdeményezés az SZDP kezéből kicsúszik. A földet a parasztság a Károlyi-párti Buza Barna és a kisgazdapárti Nagyatádi Szabó István kezéből fogja kapni. Harmadrészt az országban - többszöri halasztás után - 1919 áprilisában országgyűlési képviselőválasztásokat akartak tartani. A földreform-törvény megszületésének időpontjában Nagyatádi Szabó Istváán szakított a pártjában a Földműves Párttal befurakodott reakcióval: azoknak egy részét eltávolította (bár látszólag úgy léptek ki, de a mérleg másik oldalán van, hogy Nagyatádi még elvesztésük árán sem szakított a forradalom kormányával) és megnyílt az út a Károlyi-párt és a Kisgazda Párt szorosabb együttműködése előtt. 20 A kápolnai földosztás után a két párt tárgyalásai sikeresen befejeződtek, ami azt jelentette, hogy a tervezett választásokon