Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Solymosi László: A hódoltság néhány somogyi település történetében
rongatott, végnapjait élő őrség urakhoz szóló segélykiáltásai egyre kétségbeejtöbbé váltak. Az aggasztó helyzetről Horváth György és Kobak Miklós szeptmber 12én két, megközelítően azonos tartalmú levélben számolt be Bocskai Ferencnek és Zrínyi Miklósnak.' 0 A korotnai katonák elöljárói megírták, hogy nem adnak három napot, s a korotnai vár üresen és sértetlenül kerül a „pogány" kezébe, ha Kaposvár két napon belül nem kap segítséget. A korotnai várban mindössze néhány szegény katona maradt, akiknek kezében sohasem volt szakállas puska és így lőni sem tudtak vele. De ezek a katonák is elhagyják a várat, mert fizetetlenek. Horváth György és Kobak Miklós Zrínyinek azt is megírta, hogy a vár tarthatatlan, mert „néppel szoktak házat megtartani", s ők hiába kértek lovas vagy gyalogos katonát bárkitől, csak papírossal, levelekkel segítették őket. A két elöljáró végső szükségben aggódva fordult Zrínyihez: „könyörgünk nagyságodnak, hogy nagyságod keressen oly okot benne, hogy ne essék ez ház pogány kézbe, mely leszen mindez egész földnek veszedelmére. Ha el kell rontani, rontassék el, vagy ha meg kell maradni, nagyságod az urakkal egyetemben siessen Kaposvár segítségére, mert csak addig leszen Korotna keresztényé, míg meg nem veszik Kaposvárt." Zrínyi a rossz hírrel Kanizsára küldte két emberét. Bocskai Ferenc és Kapitány István szeptember 15-én érkezett meg Kanizsára, ahol közölték Zichy Istvánnal, hogy a korotnai katonák nem maradnak a várban. Zichy Zrínyi Miklós kérésének megfelelően Nádasdyhoz fordult, hogy parancsolja meg a korotnaiaknak, védjék meg a várat, mert ha a török egészben és épen keríti hatalmába, nagy veszedelem származik abból. 7 * 3 Nádasdy válasza, amennyiben egyáltalán válaszolt, nem érkezett meg Korotnára, mert a várat rövidesen elfoglalta a török. Nádasdy egyébként minden tőle telhetőt megtett Kaposvár és Korotna dolgában. Legalábbis ezt mutatja 1555. szeptember 15-i levele, melyet Kaposvár ostroma idején Oláh Miklós esztergomi érsekhez és helytartóhoz írt. 77 Miután elküldte neki Zrínyi Miklós, Zichy István és a korot'nai katonák leveleit, az érseket arra kérte, hogy az 1555. évi török hadjárat ügyében hívja össze a helytartóság tagjait, tartson tanácsot és kérjen kihallgatást a királytól. Vegye rá a királyt arra - írja a főkapitány -, hogy döntsön a kisebb erősségek felégetéséről, mivel ezek megvédése kilátástalan. Egy jelentősebb vár elfoglalása után oly könnyedén hatalmába keríti őket a török', akár vadkörtét szedne. Nádasdy jól tudta, hogy nem könnyű ebben határozni, mert ha Kaposvár bevétele előtt megkezdik az égetést, akkor ezzel nagy bátorságot adnak a töröknek. Kaposvár bevétele után viszont már nem lesz rá idő. Nádasdy annak ellenére, hogy a somogyi végektől messze eső Sárvárott tartózkodott, főleg Zrínyi és Zichy információi alapján világosan látta, hogy mit jelent a reménytelen helyzetben levő Kaposvár elvesztése. Kaposvár bevétele — írja - Babócsa, Berzence, Csákány, Csurgó, Fonyód, Kaposmérő, Kéthely, Korotna, Lak, Marcali, Marót, Mesztegnyő, Nagybajom, Pácod, Segesd, Szentgyörgy, Szenyér, Sziget és Szőcsény várát veszélyeztetné. Ha pedig ezek elesnek - folytatja -, akkor egyedül Kanizsa néz farkasszemet a törökkel. Nádasdy egyértelműen indokolja, miért bocsátkozott ebbe a feltételezésbe. Azért, hogy „megértse a királyi felség, mekkora országrész veszik el egyetlen vár miatt."
