Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Király Lajos: Somogy megye földrajzi neveinek helytörténeti tanulságai (Ipartörténeti emlékek)
vöskónyiból egy másfajta „bérőrlést" is: A 216/100. sorszám alatti Fölsőmalom: Tojásos-malom névmagyarázata szerint a molnár tojásért szokott őrölni, ezért Tojásos-mónárnak is nevezték. Jellemző adat az is, hogy az egyes községekben hány malom működött. Öt és ennél több malom volt SMFN szerint a következő községek határában: Buzsákon 5, Nemesviden 5, Nagybajomban 13, Gálosfán 6, Hedrehelyen 6, Kisbajomban 6, Ötvöskónyiban 8, Nagykorpádon 5, Nagyatádon 5 és Drávatamásiban említik - a már idézett - 16 drávai hajómalmot. Berzence határában üzemelt a 205/20 helynévadat szerint a Hatkerekű-malom, melyet az 1884-ből származó kataszteri térkép is megjelöl. Az adatközlők szerint az 1930-as években bontották le. Fényes Elek geographiai szótára Sio-Fok nevezetességei között szintén említ egy ilyent: „6 kerekű malom a Sio vizén." 38 Érdemes lenne a történetüket kinyomozni, hiszen ilyen nagy méretű vízimalomról egyébként nincs tudomásunk. A levéltári források a malom birtokosát nevezik meg, a SMFN-ben található malomnevek pedig legtöbbször a malmot bérlő molnárt. Néha a névváltozatok alapján szinte egy évszázadon keresztül nyomon lehet kísérni a tulajdonosok ill. a molnárok változását. Nagykorpádon pl. a 2/5/36. sorszám alatti malmot négyféleképpen nevezik: „Tungli-malom: Szabó-malom: Budai-malom: Ratalics-malom." A malmokhoz a névgyűjteményben figyelemre méltó folklór adatok kapcsolódnak. Elterjedt gyakorlat volt (főként a nagyobb gőzmalmok esetében), hogy a malmot a tulajdonos feleségének keresztnevéről nevezték cl. Ilyen például Somogyjádon a Terézia gőzmalom (/23/26), Magyaregresen az Erzsébet' malom (126/6), Berzencén a Rózsa-malom (205/20). Gyakran kapcsolódnak a malmokhoz helyi mondák, betyártörténetek is. Ennek szép, helyi népdallá érett példáját a somogyi helynévgyűjteményben a 201/52. sorszám alatt, Porrogszentkirály anyagában találjuk meg: „Régi malom (C. Malom helye) Volt vízimalom. A hagyomány szerint ide járt egy Kulupács nevű betyár, aki a molnár lányainak hordta a pénzt. Erről szól a következő népdal: A Kulupács életébe Be sok lovat lopott Balog mónár két szép lánya Abbu ruházkodott Hej Kulupács, Kulupács Most már többet nem danász Megkötötték a nyakkendőd Sirhat a szeretőd." 5. Egyéb ipartörténeti és kereskedelemtörténeti érdekességek Tanulmányom végén - minden rendszerezési szándék nélkül a somogyi helynévtárból 'néhány figyelemre méltóbb, további kutatásra ösztönző adatot szemléltetek. Néhány községben a tagosításkor a falusi iparosok számára külö'n dűlőben osztottak földet, az Iparos-dűlő helynév erre utal Szőlősgyörök (///87) So-