Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a Mezőgazdasági Ipar RT kaposvári cukorgyárának vonzáskörzetében (1894-1904)

magvak csírázóképességét növelte, a káli pedig a keményítő- és a cukorlerakódást segítette elő. A mész pedig megkönnyítette a növényfehérje- és szénhidrátképződést és a hasznos baktériumoknak megfelelő életfeltételeket teremtve biztosította a cukorrépának kedvező semleges vagy gyengén lúgos talajreakció létrejöttét. Már ekkor közismert volt, hogy a cukorrépa értéke a cukortartalmon kívül függ az organikus és a nemcukoranyagoktól, valamint az oldható sóktól. Ezek közül azok voltak a károsak, amelyek a cukor kikristályosodását gátolták és ezzel párhuzamosan a melasz cukortartalmát növelték. Ilyen tulajdonsággal elsősorban a káros nitrogének rendelkeztek, amelynek a mennyisége mindenkor függött az időjárástól, a talaj kémiai összetételétől, a műtrágyázástól és a magfajtától is. Az utóbbinak a szerepét és jelentőségét részletesebben ismertetni kívánjuk. Az általunk vizsgált időszakban a cukorrépamag magyarországi tenyésztése még kezdetleges stádiumban volt és jobbára csak a magasabb cukortartalomra és az átlagtermés növelésére törekedtek. A cukorgyárak a szükséges répamag jelentős részét az alábbi táblázatból láthatóan külföldről importálták.

121 Év Magszükséglct q A belföldről szükséglet fedezése q külföldről q 1892. II 320 1969 10 357 1893. 15 403 3000 12 403 1894. 18 568 3158 15 410 1895. 20 405 3203 17 202 1896. 21 385 3114 18 241 A külföldről importált répamagokat azonban más természeti és talajviszonyoknak megfelelően tenyésztették, így óhatatlanul szükségessé vált a magyarországi viszonyokhoz jobban alkalmazkodó hazai magfajták kitenyésztése is. Mivel ez nagy anyagi beruházást és nem kis kockázatvállalást igényelt, egyes tőkések, de még a tőkéscsoportok is idegenkedtek attól, az állami dotációval működő kutatóintézetek pedig még hiányoztak. Az 1893-as év kétségkívül fordulópontnak számított, mivel Vásárhelyi József lökösházi földbirtokos az Országos M. kir. Növénytermelési Kísérleti Állomás közreműködésével és felügyelete mellett a hazai és a róla elnevezett cukorrépamag tenyésztését megkezdte.

122 A 90-es évek közepétől az általa tenyésztett magfajtából országosan kísérleti termelést végezhettek, amelynek eredményét a „Kísérletügyi Közleményekben" is ismertették. Mindezek ellenére láthatjuk, hogy a külföldről importált mag domináns szerepet játszott és a termelők elsősorban csak ezek közül választhattak. A kaposvári cukorgyárnak a répamagot a központi igazgatóság biztosította, amelyet a gyár raktáraiban tároltak, majd innen küldték széjjel a termelőknek. A cukorgyár az első évtizedben még többféle fajta magot vásárolt, jelentős menynyiségben. Az 1904. évből rendelkezésünkre álló magkészlet-kimutatás még mindig il féle magfajtát tartalmazott és belőlük a 7405 kat. h. cukorrépa területre 36203 kg répamagot tárolt.

123 Ezek után joggal tehetjük fel a kérdést, hogy a termelő vagy a cukorgyár határozta-e meg adott esetben a magfajta kiválasztását? A kérdésfeltevés jogosnak látszik. Az igazgatóság törekvése az első években az volt, hogy a termelők lehetőleg több fajta magot vásároljanak, így nekik kellett vállalniuk a kockázatot. A termelők többsége ez ellen tiltakozott is, miként azt a baranya-