Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Solymosi László: A hódoltság néhány somogyi település történetében

település legnagyobb középkori épülete, a kis emelkedőn álló templom felelt meg. Ennek megerődítését az élet, a fennmaradás követelte, s a munkálatok során nem nagyon törődhettek az egyház melletti temetővel. Hogy az erősítés a meglevő templom állagán mit változtatott, arra az alapfalak régészeti feltá­rása adhatna megközelítő választ. Sejtésünk szerint a középkori épületen alig változtattak. A cél ugyanis az volt, hogy a templom építményét felhasználva olyan nagyságú erődítést hozzanak létre, amely a falura törő portyázó török­től legalább a bemenekült lakosság életét és odamenekített kisebb-nagyobb in­góságait megvédte. A kőben szegény vidéken a sürgető időben ezt a feladatot a fából és földből készült palánk teljesítette. A nagybajomi vár szilárd magja a templom lett, melyet sánccal, palánkkal vettek körül. Minden bizonnyal erre utalnak a jelenlegi temetőben levő sáncnyomok. 13 A palánikkerítés többféle típusa közül általában az alábbi hármat alkal­mazták. A legegyszerűbb egy sor szorosan egymás mellé levert karóból állt. Ennél némileg erősebb volt a sövénykerítés. Ezt úgy készítették, hogy bizonyos távolságra erős boronafákat ástak a földbe, melynek kiálló részeit fűzfavessző­vel fallá fonták össze. Az így kapott falat aztán polyvával kevert anyaggal be­tapasztották, hogy ne fogjon tüzet. A török korban a korotnai várat is kívülről ilyen sövénnyel erősítették meg. A harmadik építési mód megsokszorozta az egy­szerű palánk erejét. Ennél az eljárásnál ugyanis nem egy, hanem egymással párhuzamosan két sövénykerítést készítettek, melyek közét földdel töltötték ki, majd az ágyúgolyóknak is ellenálló vastag fal tetejét befedték. 14 A várakat szokás szerint a jobbágyoktól megkövetelt robot, ingyen mun­ka révén alakították ki a földesurak. A nagybajomi erődítést helyi és feltehetően balogdi jobbágyaik végezték. A vár a szerteágazó Frank-atyafiságból csak,a Krisztina-ág tagjainak tulajdonát képezte. 10 Ök nevezték ki várnagyait is. Ez azzal magyarázható, hogy a falunak az a területe, ahol a vár épült, az ő birto­kukban volt, és feltehetően a templom kegyurasága is hozzájuk tartozott. Az erősség kiterjedésére némi fényt vet az a tény, hogy 1550-ben Várday Zsigmondnak azt a házát említik, amelyik a palánkon belül'állt. 16 Feltehetően az erődítés másik földesurának is volt hajléka a várban. Ezek a házak a palánk építésekor is készülhettek, de igen valószínű, hogy ez erődítés kialakításakor a templommal együtt egy-két közeli földesúri ház is a palánk mögé került. A nagybajomi vár - amint az első említésből tudjuk - 1543 végén már készen állt. 17 Építésének kezdete 1532 előtt nem képzelhető el, mivel Nagybajom ebben az évben ismerkedett meg először -a közvetlen török veszéllyel. Az első csapás után aligha fogtak hozzá az erődítéshez. Az építés kezdete tehát későbbre tehető. A vár első ismert várnagyai kinevezésében Kálmán Margit második férje, Drági Ferenc is részt vett. Mivel Margit első férje 1536-ban még élt, a nagy­bajomi vár kialakítását 1540 tájára tehetjük. 18 Ezt látszik alátámasztani az is, hogy ekkortájt a nagybajomi plébánia üresen állt. 1544 elejéről ismerjük a nagybajomi erősség személyzetének egy részét. 19 Ekkor történt említés a várban egyidejűleg alkalmazott két várnagyról és há­rom kapuőrről. A szomszédos balogdi nemesek közül származó Balogdi Mártont a két földesúr: Várday Tamás felesége és Drági Ferenc közösen nevezte ki. A másik várnagy, Bácsi Gergely viszont Drági Ferenc és felesége szolgálatában állt. A három kapus is az ő emberük volt. Bakos Gergely, Tóth István és Tőzeg

Next

/
Oldalképek
Tartalom