Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Solymosi László: A hódoltság néhány somogyi település történetében

település legnagyobb középkori épülete, a kis emelkedőn álló templom felelt meg. Ennek megerődítését az élet, a fennmaradás követelte, s a munkálatok során nem nagyon törődhettek az egyház melletti temetővel. Hogy az erősítés a meglevő templom állagán mit változtatott, arra az alapfalak régészeti feltárása adhatna megközelítő választ. Sejtésünk szerint a középkori épületen alig változtattak. A cél ugyanis az volt, hogy a templom építményét felhasználva olyan nagyságú erődítést hozzanak létre, amely a falura törő portyázó töröktől legalább a bemenekült lakosság életét és odamenekített kisebb-nagyobb ingóságait megvédte. A kőben szegény vidéken a sürgető időben ezt a feladatot a fából és földből készült palánk teljesítette. A nagybajomi vár szilárd magja a templom lett, melyet sánccal, palánkkal vettek körül. Minden bizonnyal erre utalnak a jelenlegi temetőben levő sáncnyomok.

13 A palánikkerítés többféle típusa közül általában az alábbi hármat alkalmazták. A legegyszerűbb egy sor szorosan egymás mellé levert karóból állt. Ennél némileg erősebb volt a sövénykerítés. Ezt úgy készítették, hogy bizonyos távolságra erős boronafákat ástak a földbe, melynek kiálló részeit fűzfavesszővel fallá fonták össze. Az így kapott falat aztán polyvával kevert anyaggal betapasztották, hogy ne fogjon tüzet. A török korban a korotnai várat is kívülről ilyen sövénnyel erősítették meg. A harmadik építési mód megsokszorozta az egyszerű palánk erejét. Ennél az eljárásnál ugyanis nem egy, hanem egymással párhuzamosan két sövénykerítést készítettek, melyek közét földdel töltötték ki, majd az ágyúgolyóknak is ellenálló vastag fal tetejét befedték.

14 A várakat szokás szerint a jobbágyoktól megkövetelt robot, ingyen munka révén alakították ki a földesurak. A nagybajomi erődítést helyi és feltehetően balogdi jobbágyaik végezték. A vár a szerteágazó Frank-atyafiságból csak,a Krisztina-ág tagjainak tulajdonát képezte.

10 Ök nevezték ki várnagyait is. Ez azzal magyarázható, hogy a falunak az a területe, ahol a vár épült, az ő birtokukban volt, és feltehetően a templom kegyurasága is hozzájuk tartozott. Az erősség kiterjedésére némi fényt vet az a tény, hogy 1550-ben Várday Zsigmondnak azt a házát említik, amelyik a palánkon belül'állt.

16 Feltehetően az erődítés másik földesurának is volt hajléka a várban. Ezek a házak a palánk építésekor is készülhettek, de igen valószínű, hogy ez erődítés kialakításakor a templommal együtt egy-két közeli földesúri ház is a palánk mögé került. A nagybajomi vár - amint az első említésből tudjuk - 1543 végén már készen állt.

17 Építésének kezdete 1532 előtt nem képzelhető el, mivel Nagybajom ebben az évben ismerkedett meg először -a közvetlen török veszéllyel. Az első csapás után aligha fogtak hozzá az erődítéshez. Az építés kezdete tehát későbbre tehető. A vár első ismert várnagyai kinevezésében Kálmán Margit második férje, Drági Ferenc is részt vett. Mivel Margit első férje 1536-ban még élt, a nagybajomi vár kialakítását 1540 tájára tehetjük. 18 Ezt látszik alátámasztani az is, hogy ekkortájt a nagybajomi plébánia üresen állt. 1544 elejéről ismerjük a nagybajomi erősség személyzetének egy részét.

19 Ekkor történt említés a várban egyidejűleg alkalmazott két várnagyról és három kapuőrről. A szomszédos balogdi nemesek közül származó Balogdi Mártont a két földesúr: Várday Tamás felesége és Drági Ferenc közösen nevezte ki. A másik várnagy, Bácsi Gergely viszont Drági Ferenc és felesége szolgálatában állt. A három kapus is az ő emberük volt. Bakos Gergely, Tóth István és Tőzeg