Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Benda Gyula: A Somogy megyei adózók termése 1816-ban
megyei össztermést is megbecsülni, az igali és marcali járásban az őszieknél az 1790-es és 1846. évi termés alapján választottuk szét a búzát és rozsot, az igali járásban pedig a zab és kukorica mennyiségét 50-50%-nak vettük. 20 A termés mennyisége mellé oda kívánkozik a korábban már ismertetett minősítés is: a-búza közepes, a rozs igen gyenge, a zab, hajdina, kukorica pedig közepes. Teljesek-e az összeírások? A magyar feudális közigazgatási gyakorlat ismeretében nyilvánvalónak tűnik, hogy mindkét összeírás csak a paraszti (adózó) népességre terjedhetett ki. Az első esetben, a gabonaszükség összeírásánál ez viszont nem tűnik természetesnek - a rossz termés a kisbirtokos nemesi falvakat is súlytotta oly mértékben, hogy maguk is segélyre szorultak. Az összeírások nem mindig világosak e vonatkozásban; a kaposi járás táblázatának címe pl. egyértelmű: „Öszve-irása a Gabona mennyiségének, melly a Kaposi járásban az Adózó Népnek szükséges". A többi járás csak „Gabonából szűkölködő" helységek feljegyzéséről ír. Az igali járás összeírásában szerepel Megyer nemesi község: a maghozamot, a termést és a vetőmaghiányt azonban nem adja meg, a kitöltés a ki nem mutatott vetőmaghiány pótlásával kezdődik. A marcali és szigeti járásban viszont nemesi falvak is öszszeírásra kerültek, pl. Vid (Nemes), Nemes Déd, Görösgál, Kapós Keresztúr. A második összeírásban már csak az adózók vetése és termése megnevezés szerepel, ezért a nemesi- és zsellérfalvak kimaradtak: Páczod (babócsai járás - csak zsellérek lakják), Megyer (igali járás - közbirtokossági falu), Szöllős-KisLak (kaposi járás - közbirtokossági falu), Marcali, Nemes Déd, Nemes Kisfalud, Nemes Pátró, Nemes Vid, Horvátkút (marcali járás - Marcali kivételével közbirtokossági, nemesi falvak). A szigeti járásban nem ilyen egyszerű a helyzet, Görösgál, Boldog Asszonyfa nemesi falvak mellett hiányzik Kis Keresztúr (zsellérek lakják), Szent Luka (üveghuta), valamint Kapós Keresztúr, Simonfa, Zsibólt. Ha a nemesi és zsellérközségek s talán még az ipari telep is joggal maradhatott ki, az utolsó három falu megmagyarázhatatlanul hiányzik. 21 Más jelenség is bizonyítja, hogy hiányos az összeírás: ez ugyanis - amelyik nem névsorban, hanem feltehetőleg felkeresésük rendjében vagy szolgabírói kerületenként közli a falvakat - Gyöngyösmellék, Pettend vonalától délre a Dráváig terjedő falvakban egyáltalán nem mutat ki semmilyen tavaszi vetést. 22 Pedig ugyanezen helységek egy részénél a gabonabeli szükség összeírásánál az a megjegyzés szerepel, hogy zabot adhat a katonaságnak. Ezek: Dombó, Gárdony, Gyöngyösmellék, Kis Tamási, Lakócsa, Nemeske, Németújfalu, Pettend, Szörény, Tótújfalu, Zádor. Vagyis a szigeti járás termésösszeírása e téren is hiányos. Ezek szerint területileg négy járás teljes, egy részben hiányos. Ezek után egy pillanatra térjünk vissza a szűkölködők összeírására. Milyen községek (jobbágyfalvak) maradtak ki onnan? Dada (babócsai járás), Orczi, Toponár (kaposi), Zala (igali), Pacza (szigeti). Ezek közül Dada, Orczi és Toponár átlagon felüli jó termést mutat ki később (pl. Dada: búza 4,71-szeres, rozs 3,76szoros; Orczi: búza 3,29-szeres; Toponár: búza 2,53-szeres), Zala viszont igen gyenge hozamot jelent. Pacza adata értékelhetetlen (73 mérő vetés után termett volna 1293 mérő búza). Vagyis a gabonaszükség összeírását is nagyjából teljesnek mondhatjuk, hiszen a nem nagyszámú kimaradó faluban részben valóban jó termés volt.
