Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Benda Gyula: A Somogy megyei adózók termése 1816-ban

A SOMOGY MEGYEI ADÓZÓK TERMÉSE 1816-BAN BENDA GYULA Gazdaságtörténetünk a tulajdonviszonyok, a termelés és fogyasztás intézményi kereteinek megismerése mellett egyre inkább törekszik a gazdasági folyamatok mennyiségi összefüggéseinek feltárására is. A gazdaságtörténet kialakulásától kezdve együttjárt mennyiségi, statisztikai adatok feltárásával, de ezek az elemzésben csak illusztratív szerepet töltöttek be. A legújabb időkben viszont a közgazdaságtanban végbement fejlődésre támaszkodva a mérés, a statisztika az elemzés kiindulópontjává válik. A gazdasági szerkezet, annak változása, a fejlődés, a növekedés dinamikája matematikai eszközökkel is leírható. Természetesen nem minden korra vonatkozóan áll a kutató rendelkezésére kellő forrásanyag, de szegényesebb adatok is lehetővé teszik az állapot.vagy változás számszerű jellemzését.

1 A mezőgazdaság, illetve a földművelés tekintetében pl. ez jelentheti azt, hogy megvizsgáljuk a művelt terület, és azon belül az egyes művelési ágak (szántó, rét stb.) nagyságát és időbeli változását, a szántóföldi növénytermesztés szerkezetét, a hozamok fejlődését, a gazdaság, illetve a termelők által elfogyasztott gabona mennyiségét stb.

2 Mindezen mennyiségek, arányok öszszefüggéseinek, mozgásának megmagyarázására pedig segítségül hívhatjuk a közgazdaságtani és agrárgazdasági irodalmat. Feudális viszonyok között, a külön igazgatási területként megszervezett statisztikai szolgálat kialakulása előtti korszakra országos adatokat a legtöbbször csak elnagyolt becslés segítségével teremthetünk, hiszen nem állnak rendelkezésünkre a gazdaság és népesség egészére egységes adatfelvételek (ez a jelenség persze csak a ténylegesen eltérő és jogilag is eltérően szabályozott viszonyokat tükrözi). Másrészt viszont az egységes, tőkés nemzetgazdaság kialakulása előtt a regionális szerkezetű gazdaságot nem jellemezheti teljes összetettségében az öszszefoglaló adat; az ország tájait még igen erősen megkülönböztette az eltérő történeti fejlődés és a viszonylagos elszigeteltség. így nemcsak forrásadottságaink, hanem módszertani megfontolások is szükségessé teszik kisebb tájak, egyes megyék helyzetének, fejlődésének elemzését. Mennyiségi összefüggések elemzéséhez természetesen számszerű adatok szükségesek, fel kell tehát tárni a megfelelő forrásokat is. Agrártörténetírásunk az 1867 előtti korszak mezőgazdaságára főleg uradalmi adatok alapján tud számszerű képet adni a termelésről. A sokszor igen fejlett számvitellel rendelkező nagy uradalmak mellett a paraszti termelésről, fogyasztásról aránylag keveset tudunk.

3