Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Bánkuti Imre: Iratok a kurucok első dunántúli hadjáratának történetéhez (1074. január-április). Második rész. 1704. március 22-április 30

Thóti Lengyel János levele gróf Nádasdy Ferenchez: a már elindított vitézlő rend visszatért, mert a csoportokra verődött rácok pusztításától tartottak. Kéri, védje meg vidéküket, a Somogyságot a rácok kártevéseitől. (Eredeti. OSzK Kt Fol. Hung. 181/I. Pag. 129-130.) Méltóságos Kegyelmes Uram. Méltóságos bán urunknak eő excellentiájának és az Nagyságod méltóságos úri kegyelmes parancsólatira mihelyt eő excellentiájának és az Nagyságod udvarlásárul Hosszúperesztég

1 nevű falubul megérkeztem, az it való lovas vitézlő rendet minden késedelem nélkül meginditottam volt és már úttjokban lévén, az Somogyságot pusztító és kóborló rácságra nézve, kik magokat felessen csoportra vervén, az Szalánn is által akarván kőltőznyi, voltának oly szándékkal, hogy e tájánn is csapásokat tegyenek, meg kölletet ternyi. Ezeránt eő excellentiájának és Nagyságodnak irot alázatos leveleimet, nem kétlem méltoztatot eő excellentiája és Nagyságod is vennyi. Az egész Somogyságot már annyira elpusztították, hogy egész Pécsig a Balatontul fogvást csak mind pusztaság; sok feő rendeknek, úgy a szegénségnek minden marhájokat elhajtották. Azon egybengyűlt rácság ezernél többen, most is helben vadnak Babócsa táján és minden nap szaporosznak, föltett szándékjok lévén, hogy ezt e táján lévő darab földet is elpuszticsák, az vitézlő rend azokra nézve kintelenittetet megtartozkodnyi. Kegyelmes Uram, eő Fölsége szolgálattyára mindnyájan készek vagyunk s őrömmel is megyünk, csak az egybegyűlt, földünket pusztító rácság, kik Légrád, Dörnye és a tájárul valók, az hostilitásoktul szűnnyenek meg. Mely eránt eő excellentiájának tartozó alázatossággal mostani levelemben supplicaltam, hogy igaz köteles szolgálatunkban rövidségünk ne légyen, méltóztassék eő excellentiája kegyeimessen mediúmott parancsolni. Mint Kegyelmes Uramat Nagyságodat is alázatossan kérem, légyen annyi érdemem Nagyságod előt és méltóztassék eő excellentiájának recommendalni alázatos instantiánkot. Ezzel Nagyságod kegyelmességébe ajánlván magamot, kívánván, hogy az ur Isten Nagyságodat kivánta szerencsékkel és jó egésséggel áldgya meg. Datum Keszthell die 12. április 1704. Nagyságodnak mint Nagyságos Kegyelmes Uramnak alázatos köteles szolgája Thoti Lengyel János m. p.

2 (Külső címzés:) Excellentissimo ac Illustrissimo Domino Comiti Domino Francisco de Nádasd stb. (Ezen kívül a külső borítékra ráírva:) Recommendantur pro celeriori et certiori transmissione Domino Vice vei Substituto Capitaneo Papensi. 1. Hosszúpereszteg, Vas megyében. 2. Keszthelyi kapitány. • 209. Zalaszent gr ót, 1704 április 12. Szarka Zsigmond ezereskapitány gróf Pálffy Jánosnak: panaszkodik a rácok rablásai miatt, s védelmet kér ellenük. Holnap megindul ezredével. .(Eredeti. OSzK Kt Fol. Hung. 181/I. Pag. 131-132.) Jó Kegyelmes Uramnak Excelentiádnak alázatossan szolgálok. Alázatossan akartam tudtára adni Excelentiádnak, hogy ide hátro az rácság mindenő retenetes dolgokat követ el, ma szécsi

1 végházat anyira fölverték, hogy embereket vagdaltak, sokat mezételenül hadtak és valami miket házoknál találtak, mindeneket elvitek - ugy más, enihány faluknak is cselekedtek. Ere nézve anyira megromolt mindenöt az népség, hogy üressen hagyták az heleket, az szentgroti marhát is ma elhajtoták, azért ha Excelentiádnak ugy tetcenék, talám legjobb lene, ha egy fő rác vagy horvát tiszt mindenkor hátul járóban járna, s ne engedné azt az rettenetes kénzást és pusztulást. Én Isten kegyelméből holnap idején megindulok, alázatossan kérem Excellentiádat, méltóztassék tudositnya, merre leszen az márs, hogy tugyam dirigálnom magamat. Maradván Excelentiádnak alázatos köteles szolgája. Szarka Sigmond m. p. Datum Szentgrot die 12. április 1704.