Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Jankovich-B. Dénes: Adatok a Rinya-völgyi középkori településtörténetéhez

sokban. 1555-ben ismét feldúlták a törökök, 1564-ig mint pusztát jegyzik a tizedszedők.

13

'' 1565-ben a török adószedők 2 házat találtak itt.

135 1564-ben a király Farkasfalva és Pongrác possessiókat Farkas Györgynek és az elhunyt Farkas Mihály leányainak, Zsófiának, Athermának és Brigittának, Fanchy Potentiana asszony örököseinek adományozza.

136 Háromfától É-ra, az úgynevezett Taranyi szőlőktől keletre, a Taranyi Rinya partján feküdt.

13

' e) Németiszeg 1231-ben Nemptysceg a Tibold nemzetség lábodi uradalmának tartozéka.

138 1297-ben az ugyanebből a nemzetségből származó Julad comes rokonának, Herbord comesnek adományozza, ekkor Nemptyzek-nek írják.

130 1349-ben adásvétel tárgyát képezi Nempthyzegh, akkor tudjuk meg, hogy Bork falu szomszédságában volt.

1

''

0 1356-ban már a Hahóti család kezén találjuk a Nyárvize mellett keletre eső Nemtyzeg-et.

141 1361-ben hasonló vonatkozásban említik újra, ekkor a Buzád-nembeli Jakabé.

142 Nevével még 1367-ben és 1371-ben találkozhatunk, azután többé nem fordul elő az oklevelekben, pontos helyhez kötése kérdéses. A fent látott leírások alapján Bakházától északra kereshetjük, noha ezt sem földrajzi név, sem régészeti lelet nem támasztja alá. Nem azonosítható a fentiek alapján a Háromfától D-re, az Újnépi-híd szomszédságában lévő középkori lelőhellyel,

1

''

3 noha múlt század eleji kéziratos térképeken itt Németházi-tábla van feltüntetve.

144 A Bakházától északra lévő területet összefüggő erdő borítja, így nem volt módomban régészeti megfigyelést tenni.

145 f) Pácod 1231-ben Pachud alakban jelenik meg először a Tibold nemzetség lábodi uradalmának tartozékaiként.

146 A 14. század elején már biztosan volt plébániája, amely a segesdi főesperesi kerülethez tartozott, Márton papja 1334-ben 3 garas pápai tizedet fizetett.

14

' 1356-ban a Tibold nemzetség utódainak, a Hahótiaknak birtoka, ekkor már két helységet említenek: Alsó- és Felső-Pácodot. Utóbbi, mely Hahóti Miklósé lett, a Nyárvize mellett volt, Alsó-Pácod, melyet ekkor Lászlószege névvel is illettek, a Rinya mellett terült el, és Hahóti Lőrinc és fia, Jakab birtokába került.

148 1361-ben ismét két Pácodot említ az oklevél, mindkettőt a Nyár folyó mellett lévőnek mondja, és köztük volt még egy Sármellék nevű falu is.

140 1382-ben Hahóti Miklós Felpácod nevű birtokát a Rinya mellett, valamint a Nyárvizén lévő malmainak harmadrészét elzálogosítja Egyházaspácod-i Myseroff László mesternek, 400 forintért.

150 A templom tehát Alsó-Pácodon volt, i45 3"ban szintén Egyházaspácod néven említik.

11

'

1 Ennek már csak azért is így kellett lennie, mivel 1438-ban csak két Pácodot említenek, melyek Hahóti Boldizsár birtokában vannak.

1

'

2 1449-ben ugyanő tesz panaszt az országbírónál, hogy meg nem nevezett személyek hatalmaskodtak Pácodon.

lu3 1450-ben szintén Hahóti Boldizsáré mindkét Pácod, és ekkor Babócsa vár várnagya háborította birtokait.

154 1473-ban Paczad-i Haga Tamás nádori emberként szerepel.

m 1494-ben Bálint nevű plébánosa szintén szerepel a fehérvári káptalan elleni perben megidézettek közt.

11

'

6 1508-ban ismét Felső- és Alsó-Pácod található, Bodogazzonfalwa-i Tompa László özvegye Zekel Pálnak zálogosította el.

157 1510-ben ismét a Hahótiak birtokában találjuk, akik Felső- és Egyházaspácodot Márton pácodi