Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)
Takács Éva: Az osztatlan tulajdonban lévő paraszti erdőbirtokok igazgatása az állami felügyelettől az állami kezelésig
Változások a szakigazgatási apparátusban A háborús évek, de különösen a békeszerződés súlyosan érintette a magyar erdőgazdaságot. „Különösen érezte azonban a veszteséget a legközvetlenebbül érintett erdészek és erdőmérnökök társadalma. Az elcsatolt országrészekből a személyzetnek azokat a tagjait, akik korábban politikai, társadalmi szempontból kompromitálták magukat, kiutasították. Sokan magyar állampolgárságukat meg kívánván őrizni, áttelepültek Magyarországra. Özönlöttek a szakemberek az országba minden irányból és ezt a tömeget a megmaradt 12%-nyi erdőségnek kellett volna felfognia. Az erdészeti körökben eddig soha nem ismert mértékű, késhegyig menő kenyérharc kezdődött" - írja a korszakot jellemezve Király Pál. 3 'Az ország területében és erdőgazdasági viszonyaiban 39 bekövetkezett változás, de az erdészeti közigazgatási szervezet működésének hatékonyabbá tétele is azt kívánta, hogy az addig szerteágazó 40 igazgatási rendszert ésszerűsítsék és egyszerűsítsék. Ennek megvalósítására alkották meg az erdészeti igazgatásról szóló 1923. évi 18. törvénycikket. Az ügyintézés kormányzati hatósága továbbra is a Földművelésügyi Minisztérium maradt, a középfokú igazgatási szervvé a m. kir. erdőigazgatóságokat, alsótokon pedig a kir. erdőhivatalokat tette a törvény. 41 Az 1923:18. tc. végrehajtására kiadott 13 800/1924. sz. utasítás a kaposvári m. kir. erdőhivatalt megszüntette, és helyébe az erdőigazgatóságot állította. Egy erdőigazgatóság kerülete több vármegyére, esetleg városi törvényhatóságra is kiterjedt, míg az erdőhivatal területe nem lehetett nagyobb, mint amekkorán az erdőgazdasági teendők közvetlen ellátását egy erdőmérnök a melléje rendelt segédszemélyzettel teljesíteni képes volt. Az erdőigazgatóság a kerületében lévő összes erdők, kopár területek és természeti emlékek feletti állami felügyeletet és az erdőhivatalok működésének irányítását és ellenőrzését az erdőfelügyelők útján gyakorolták. A kaposvári erdőigazgatóság hatásköre Somogy, ßaranya, Tolna és Zala megyékre, valamint Pécs tvj. városra terjedt ki. Az újonnan létesített erdőhivatalok a korábbi járási erdőgondnokságok feladatát látták el. Megyénkben négy erdőhivatalt szerveztek: Kaposvár, Lengyeltóti, Csurgó és Barcs székhellyel. (1929-től Lengyeltóti helyét Balatonboglár foglalta el.) Az erdőigazgatói és erdőfelügyelői tisztséget 1924. január 26-tól 42 rövid ideig Konczwald Ferenc főerdőtanácsos látta el, majd az 1925. március 16-án kelt kinevezésétől kezdődően egészen a 30-as évek végéig Vető Gyula főerdőmérnök volt az erdőfelügyelő/' 3 Az 1925-26-os években Konczwald Ferenc főerdőtanácsost nevezték ki az erdőigazgatóság élére, az 1927-es évben nem volt kinevezett erdőigazgató, 1928-1930-ig pedig Földváry Miksa látta el ezt a tisztséget. Az erdőigazgató mellé helyettest, erdőtanácsost, egy főerdőmérnököt, erdőmérnököket és segéderdőmérnököket is kineveztek. Az erdőhivatalok vezetését a következő szakemberek látták el 1930-ig: a kaposvári erdőhivatalban: Kelemen Jenő erdőmérnök és Molnár Antal erdőmérnök; a lengyeltóti (majd később balatonbogiári) erdőhivatalban: Szőke Győző erdőmérnök; a csurgói erdőhivatalban Egry Károly segéderdőmérnök; és végül a barcsi kir. erdőhivatalban Szeles István segéderdőmérnök majd Zsák Lajos főerdőmérnök. 44 Az 1923-as törvény az állami kezelés 1898-ban meghatározott módján nem változtatott, csupán a hivatali szervezetet reformálta meg, így az erdőgazdálkodás mechanizmusában, addigi gyakorlatában nem történt változás.
