Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)
Bánkúti Imre: Iratok Károlyi Sándor első dunántúli hadjáratának történetéhez (1074. január-április)
Fertőszéplak, 1704. január 28. Vizkeleti Pál Károlyi Sándornak: kéri a generálist, hogy Sopronban maradt családját a város ostroma esetén vegye védelmébe. (Eredeti. OL P. 396. Károlyi es. lt. Acta publica. Ser. I. 1704 jan. Fasc. 1. A. 5.) Méltósságos Generalis, nekem jó Kegyelmes Uram. Soprony városa állapottyát, miben legyen? Nagyságod eddig büven megértette; mivel pedig magam személlyemben, a több édes hazánk mellet s annak szabadsága visza téréséért, fölszabadulásáért, debit um homagium fidelitatis praest alván, azért kész vagyok utolsó csepp vérem kifoltáig szolgálnom, és hazám promotiojáért hozzám illendő hivségemet megmutatnom; de mivel félességem, gyermekem Sopron városában szorulván, én pedig Méltósságos Groff Szécheny György Uram eö Nagysága 1 requisitojára nézve, mentem némely vitézlcö rendben lévő uraimmal eő Nagysága elejben, hogy ide az széplaki, 2 ugy mint Felső Vidéki' 3 jószágaiban pro majori et infallibili securitatc emlétctt Groff uramat reducálhassuk. Ha azomban a hadak Soprony aílá vennék uttyokat/' a miglen én nevezett méltóságos Groff uram elejben fáradozók, alázatossan instálok, Nagyságod méltóztassék annyi grátiáját hozzám mutatnyi, hogy Sopronban elhagyott feleségem s gyermekim, Nagyságod méltósságos gratiaja és protcotioja által (ha szintén a város periclitáltatnék is) maradhassanak meg, s abbéli Nagyságod gratiajáért magam is a több magyar haza hiv szolgái között lehessek és maradhassak holtomig. Nagyságodnak holtig igaz köteles szolgája Vizkelcty Páll m. p. 5 Széplak 28. Januarii Anno 1704. (Külső címzés:) Méltóságos Nagy Károlyi Károlyi Sándor Uramnak . . . Szent Miklós. 1 ' 1. Habsburg-párti nyugat-dunántúli nagybirtokos (1656-1735). Vejéhez írt leveleit, amelyek a kor és országrész történetéhez fontos adatokat nyújtanak, kiadta Bártfai Szabó László: Gróf Széchenyi György levelei báró Ebergényi Lászlóhoz 1697—1724. I—II. Bp., 1929. 2. Fertőszéplak. Széchényi György ugyanis 1704 elején a felkelők elől belatinci (ma: Beltinci, Jugoszlávia) birtokára menekült, de pár nappal később már vissza szándékozott térni. 3. A több megyére kiterjedő sárvári uradalmat gróf Nádasdy Ferenctől kobozta el az udvar, majd I. Lipót 1677-ben az egészet zálogba adta gróf Draskovich Miklós kir. főajtónállónak, aki azonban csak a sárvár-alsóvidéki birtoktestet tartotta meg, a 8 Sopron megyei falut és néhány részbirtokot magába foglaló sárvár—felsővidéki birtokrészt pedig 1678. május 8-án 132658 forintért továbbadta zálogba Széchényi György érseknek, Széchényi Lőrincnek és gyermekeinek (köztük Györgynek). 1697-ben György a grófi ranggal együtt a „sárvár-felsővidéki" előnevet is megkapta. Bártfai Szabó László, A sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi család története. I. Bp., 1911. 446-448. Nagy Iván, Magyarország családai. X. Pest, 1859. 520-521. 4. Sopron nem csatlakozott a kuruc felkeléshez, sőt 1704 január közepén császári őrséget fogadott falai közé, ezért Károlyi azzal a gondolattal foglalkozott, hogy megostromolja a várost. Katonai okokból azonban ekkor erre nem került sor. 5. 1725-ben halt meg. A Vizkelety-család egyébként a Széchényiek familiárisa volt, sőt rokonságban is állt azzal. Nagy Iván i. m. XII. 239. 6. Lébényszentmiklós, Mosón m. 17. Körmend, 1704. január 28. Körmend város lakosságának levele Károlyi Sándorhoz. A rájuk kirótt 80 katonát nem tudják kiállítani, mert az elmúlt évek adózása tönkretette a katonáskodókat, ezenkívül az ellenség fenyegetésétől is védeniök kell a várost. Azt is kérik, hogy a kiállítandó fegyveresek Csanádi Ferenc kompániájában szolgáljanak. (Eredeti. OL P. 396. Károlyi es. lt. Acta publica. Ser. I. 1704 január. Fasc. 1. A. 6.) Alázatos kötelességgel való szolgálatunkat ajánlyuk Nagyságodnak Méltóságos Feő Generális Urunknak.
