Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Bánkúti Imre: Iratok Károlyi Sándor első dunántúli hadjáratának történetéhez (1074. január-április)

Ajánlom szolgálatomat Kegyelmednek. Kegyelmed levelét vettem, kibűl értem Kegyelmednek Csábrág alá való menetelét, a holot továbbá micsoda operatiot !ehct Kegyelmetek, adgya értésemre. Petroczi Istvánné Aszonyom iránt a mirűl emlékezik Kegyelmed, azt én még edig ugyan nem láttam, talán meghozák, mind azon által kedvcssen veszem jó akaratját ö kegyelmének. Uj hirűl azt írhatom Kegyelmednek, ho,gy a Dunántúl valoiak nem várták azt, hogy mennyünk által, hanem jó idein maguk becsületes feö rendeket küldvén hozánk, protectiokat vittek

1 mind személyek, s mind jószágokra. Posonybúl egy része a németnek által ment volt a Dunán, aki igyekezte volna meggátolni által menetelönket a Dunán, de Istennek hála Generalis Károly Sándor Uram feles hadai szerencsésen által ment, csak harmad nap alatt is reménlem nagyobb uttonk nyitatik ki, kirűl továbbá tudósétom Kegyelmedet. Kívánom Isten éltesse jó egésségben Kegyelmedet. Költ Samarjaban 12 Januarii 1704. Jóakarója Baráttya G. B. Miklós. P. S. Jóllehet más lehelemben is írtam vala Kegyelmednek, hogy még Zóllyom alatt szerelemben estem vala Kcg, elmed barna vagyis fekete lovával, mind tusakodtam érte, mint sem más kézre kerüllyön, Kegyelmedet kérem, meg ne tárcsa töllem. Megírtam Sretcr- Uramnak, valamint kivan érette Kegyelmed, adgya meg az árát Kegyelmednek. Kedvessen vészem s megszolgálom Kegyelmednek. (Külső címzés:) Nemzetes és Vitézlő Radvánszki János

3 Uramnak Nemes Zólyom Vármegye Kapitányának jó akaró Uramnak ö Kegyelmének adassék. Besztcrcze/' r. Azaz: védőlevelcket váltottak. 2. Sréter János (16)5-1714), felső-magyarországi birtokos nemes, 1694-től Zólyom megye alispánja, 1703 őszétől bányavárosi főkapitány, majd a kuruc tüzérség felügyelője, brigadéros. 3. Radvánszky János (1666-1738), felvidéki birtokos, szenátor, a Közgazdasági Tanács tagja, kincstárnok. 4. Besztercebánya. 2. Kismarton, IJ04. január 14. Eszlerházy Pál nádor kiáltványa Győr megyéhez. Mivel a kurucok már a Dunántúl egyrészét is elfoglalták, személyes felkelést rendel el. A hadak kötelesek január zi-re Sopronba, Forgách Simon parancsnoksága alá gyülekezni. A kurucokkal egyetértőket a császár fegyverei el fogják pusztítani. (Eredeti. GySmL: 1. Győr megye lt. Acta Anni 1704. Másolata: OSzK Kt Fol. Hung. 1389/2}. Pag. 157-158. A Sopron megyéhez intézett hasonló szövegű kiáltvány másolata: Uo. pag. 529. Valószínű, hogy ezt a nádori rendeletet minden dunántúli megye megkapta.) Mi Isten kegyclmébül Szentséges Romai Imperiumbéli Herczcg Galanthai Estorás Pál, Frakno Várának eőreőkeős Gróff Ura, Magyar Ország palatínussá, Kunok és Jászok Birája, Arany Gyapjas Vitéz, Nemes Soprony, Mossony, Pest Pilis és Sold Vármegyéknek feö Ispánya, Császár és Koironás Király Urunk eő Fölséghe Titkos Tanácsa, Komornikja, Magyar Ország Duna feölseö részének s Hegyallay Vég Házoknak

1 feö Generálissá és Magyar Országban Helytartója. Nemes Gyeör Vármegyében lakozó minden rendbéli papi, uri, nemessi és várossi, ugy falussi renden léveöknek adgyuk tuttára ez pátens levelünk által. Hogy mivel az mostani feölzavarodott szegén Hazánkat pusztito, és utolsó romlásba hozó eüdéönek alkalmatossága annyira hozta megnyomoradat Hazánknak sorsát, hogy immár az ellenségnek fegyvere elseöben is Dunántúl való földet ellepvin, Dunán ennend is számossan általhatot, lévén oly szándékkal, hogy valamint amaztat pusztito fegyverrévei elburitotta, ugy eztet is elburithassa, s utolsó veszedelemre hozhassa; kinek megorvoslására mind Kegyelmes Koronás Király Urunkhoz eö Fölségéhez való hivségünk s keötelességünk, mind pediglen Hazánk szereteti azt hoza magával, hogy az olyan minyájunk veszedelmére igyekezeö ellenségnek minden módon ellene állyunk. És jó lehet az elleött két izben is Kegyelmeteknek mind bizonyos lovas és gyalog hadaknak elleöl állítássá* (intimálván azon alkalmatosságai Kegyelmes Urunk