Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)
Komjáthy Miklós: A somogyi konvent II. Ulászló-kori oklevelei az Országos Levéltárban (4. közlemény)
5- 135 1 - évi HI. tc. : „Minuti etiam conventus, ab emanatione literarum suarum, super perpetuatione posscssionum conficiendarum, cessent, et eorum sigilla ,omni careant firmitate." Lehetséges, hogy az előző jegyzetben idézett 1351. évi XXII. tc. éppen, mert ekkor vonták meg a kisebb konventektől a hitelcshelyi működés jogát, nem szólt a konventekről, csupán a káptalanokról. 6. így az 1498. évi XI. tc. visszaadta a Szent Job-i konventnek az authentikus pecsét használatának jogát, „quia domini rcgnicolae, sigillo illius conventus carere non possunt." 7. Az 1498. évi XIII. tc. elrendelte, hogy a sági (ipolysági) konvent Göinör megyében minden végrehajtásban eljárhasson, „pro militate publica", mivel a környék lakosai nem nélkülözhetik szolgálatát. 8. Olv. első közleményemet a Levéltári Évkönyv, 1. Kaposvár, 1970. 35. 1. 9. I. m. 65. és köv. 1. 10. Uo. 68. 1. 11. Olv. az 1498. évi XIII. tc.-t, amelyet fentebb idéztem, az ipolysági konvent illetékességének szabályozásáról. Továbbá Eckhart i. m. 66. 1. 12. A teljesen elszegényedett boszniai káptalant pl. az 1498. évi XII. tc. jövedelmei növelése érdekében felhatalmazta, hogy ,,ad instar capituli Budensis" (a budai káptalan mintájára) az egész ország területén eljárhasson. 13. Az 14315. évi VIII. te. szerint „. . . ad faciendas statutiones, inquisitiones ct evocationes . . . de capitulis et conventibus personae seu homines simplices non mittantur. Sed de ipsis capituilis canonici, ad minus autem personae in beneficiis, vei officiis constitutae; de conventibus vero monachi convcntuales, sacerdotes destinentur." Az i486, évi X. tc. szerint onnan származnak a visszaélések, „quia non canonici, sed rectores altarium, vei capcllani, et frequenter etiam scholares et mendicantes et quidem tales ad exceutiones mittuntur, qui facillime corrumpi possunt". 14. Első közleményemben (Levéltári Évkönyv, 1. Kaposvár, 1970. 32. 1.) írtam erről. 15. Az ítéletlevélben az áll, hogy Vízikereszt nyolcadának 27. napján, február 8-án állították ki 1513-ban. Az ítéletlevél azonban sok egyéb oklevél mellett aorta a somogyi konvent 15013. február n-i oklevelét is. Perényi bán ítélet levelén ék keltezése tehát hibás. A megadott dátum csak terminus post quem lehet! (Dl. 32859.) 16. Mindezek az oklevelek Dl. 32859. szám alatt. 17. Kivonataim elkészítésénél most is Évkönyvünk 1. kötetének (Kaposvár, 1970) 34-35- lapján mondottakhoz tartottam magam. Oklevélkivonatok 40. 14c;5. szeptember 20., Korothna. Zápolyai István nádor a somogyi egyház konventjének írja, hogy neki néhai Bathyan-i András leánya, Krisztina, Kereszthwr-i Miklós felesége nevében a következő panaszt adták elő: 12 esztendővel ezelőtt, amikor Krisztina férjhez ment néhai Gybarth-i Kis (Parcus) Lőrinchez és a Fehér megyei Bathyan-beli, atyai házából férje házába költözött, birtokai igazgatását egy megbízható familiárisára hagyta. Ez alatt fivére, Bathyan-i András fia, Boldizsár Krisztinának valamennyi, különböző megyebeli birtokát, amely valaha Zerdahel-i János fia, Imre fia, György és ennek gyermekei, János és Mihály, valamint Márta kezén volt, s amely birtokokat bizonyos, a veszprémi káptalan oklevelében világosan meghatározott összegű arany forint ellenében a felperesnőnek, Krisztinának engedtek át, másik fivérének, Gáspárnak halála után örökösödés címén rászállt birtokaival egyetemben elfoglalt. Ezen felül a felperesnő minden ingóságát, amelyet az atyai házban hagyott, nevezetesen egy aranyozott ezüst kupáját, 12
