Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)
Szili Ferenc: Hadifoglyok az I. világháború idején a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság kaposvári cukorgyárában és béruradalmában
Székesfehérvár Mór Sigmondsherberg Kaposvári Munkabizottság Marchtrenk Csót Si gnuseberna Nem lehet megállapítani Összesen : 54 fő 46 fő 40 fő i fő 3 fő 3 fő 3 fő Marchtrenk Sigmondsherberg Signuseberna Nem lehet megállapítani Összesen : 8 fő 239 fő Az adminisztráció hiányosságai ellenére az olasz hadifoglyok mozgását sikerült kitapintani. A nyilvántartásba vett olasz foglyok létszáma 259 fő volt, így a fenti kimutatásból hiányzók száma elhanyagolható. Az olasz hadifoglyok rövidebb ideig tartózkodtak a gyárban, létszámuk nem volt olyan jelentős, mint az orosz foglyoké, s fluktuációjuk sem érte el azt a szintet. A mezőgazdasági üzemekben alkalmazott hadifoglyokra a munkaidő és a munkaszünet tekintetében ugyanazok a szabályok voltak érvényesek, mint a munkásokra, tehát napfelkeltétől napnyugtáig kellett dolgozniok. Az ipari üzemekben pedig reggel 6-tól este 6-ig, sürgős munkáknál vasárnap is dolgoztak. Kiadnigg jelentése is a fentieket igazolja, amely szerint a hadifoglyok „szükség esetén dolgoznak vasárnap is - az üzemben vonakodás nélkül - azonban nem szívesen és zúgolódva, miért is a vasárnapi munkát elkerüljük" 89 . A hadifoglyok igen változatos és sokrétű munkát végeztek. A 259 olasz hadifogolynál sikerült megállapítani a foglalkozás szerinti megoszlást. Ezek szerint 175 hadifogoly foglalkozása földműves volt, 55 főnél pedig a foglalkozási rovatban nem jelöltek meg semmit, feltehetően napszámosok lehettek. A továbbiakban találtunk még közöttük 9 kőművest, 6 lakatost, 1 szabót, 1 villamoskalauzt, 1 kocsist, 1 borbélyt, i fűtőt, i tanulót, i péket, 1 kereskedőt, 1 molnárt, 1 banktisztviselőt és i asztalost. 90 A hadifoglyok közül tehát éppen azok az iparos szakmunkások hiányoztak, akik pótolhatták volna a távollévő szakembereket. Az orosz hadifoglyoknál a foglalkoztatási megoszlást nem tudtuk megállapítani. Nem véletlen, hogy Kladnigg jelentéseiben többször panaszkodott a munka minőségére, szerinte nemcsak a termelés akadozik, hanem a munka produktumával is elégedetlen. „A tanulatlan munkások, legnagyobb részt hadifoglyok . . . nagyon sokat rongálnak" írta egyik jeletésében. 91 A gyakorlattal rendelkező polgári alkalmazottak - akik anyagilag is érdekeltebbek voltak a termelésben - többet és jobb minőséget tudtak termelni. A központ 1917. évi kampányban kifogásolta a szörplé polarizáció 45% alatti alacsony százalékát. Kladnigg a gyengébb eredmény okát abban látta, hogy a tanulatlan és gyakorlatlan munkásak és hadifoglyok nem értik a szakmát, ezért „hol kevés szirupot eresztenek a centrifugáknál a melaszba, akkor nagyon sűrű, nem folyik, hol pedig nagyon is sok szirupot eresztenek bele, s így támad a híg szörplé." 92 Ez a magyarázata annak, hogy a gyárvezetés a precíz munkát igénylő helyekre inkább a katonai parancsnokságtól kísérelt meg iparos katonákat kiutaltatni, akik azonban csak korlátozott számban álltak rendelkezésre. 8. Hadifoglyok alkalmazása a cukorgyárban
