Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)
Szili Ferenc: Hadifoglyok az I. világháború idején a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság kaposvári cukorgyárában és béruradalmában
javasolta, hogy a bérlet igényelje az összes lehetséges foglyot, ahonnan bármikor át lehet helyezni a szükséges létszámot a cukorgyárba. Ezzel egyúttal meg akarta akadályozni a cukorgyárban dolgozó hadifoglyok mezőgazdasági munkára való átutalását. Kladnigg 1916. június 19-i táviratában jelenti, hogy június 20-tól július végéig a katonai parancsnokság 70 orosz foglyot kíván a cukorgyárból a mezőgazdasági munkák elvégzésére kiutalni. Az igazgató kétségbeesetten hivatkozott arra, hogy azt a munkát, amelyet a háború előtt legkevesebb 250—300 emberre) végeztek, most-kénytelenek 20-30 rokkant és felmentett emberrel végeztetni. így ,,a gyárat nem bírjuk előkészíteni az ,üzemre' és nem tudjuk az ülepítő gödröket, csatornákat kitisztítani, de elkésünk a mezei vasúttal is." 00 Majd kifejezte azt az aggodalmát, vajon visszakapják-e a foglyokat vagy pedig újakat kell betatanítani? A központ segítő szándéka nem járt eredménnyel - mint írták - „a téli kampagne-foglyokat mindenütt aratásra dirigálják, s ez alól kivételt nem engedélyeznek." 11 A helyzetet még csak súlyosbította az alispán 1916. július 29-én írt helyzetjelentése, amelyben a budapesti katonai parancsokságtól kérte, hogy a cukorgyár által kiutalt 70 hadifogollyal augusztus 20-ig a gazdasági munkabizottság rendelkezzék. Az alispán szerint ez azért szükséges, mert a behordási és cséplési munkálatok a vármegye területén még mindig folyamatban vannak és ezek kellő időben való elvégzése „úgy az ország, mint a katonaság élelmezése szempontjából nagy fontossággal bír . . Kladnigg a megyei Gazdasági Munkabizottságtól a kaposvári és az igali főszolgabírói hivataloknak átengedett orosz hadifogoly-munkások visszaadását sürgette, hangoztatva, hogy annak idején határozott ígéretet kaptak a hadifoglyok augusztus elsejei visszatérésére, ennek ellenére azok még nem jöttek vissza, márpedig ilyen körülmények között nem lesznek képesek a gyárat rendbehozni „egyszóval nem áll módunkban úgy előkészülni, hogy az ,üzemet' megfelelő időben megkezdhessük." 03 Ugyancsak súlyos következményekkel járhat az is, ha a mezei vasutat nem tudják elkészíteni és a bérlet cukorrépáját idejében nem lesznek képesek beszállítani. Ekkor a cukorgyár csupán 40 orosz hadifogollyal rendelkezett, akik még a legégetőbb teendők elvégzésére sem voltak képesek és így már a cukorszállításokat is be kellett szüntetni, mert nem volt elég munkaerő és nem tudták a cukrot a vagonokba rakni. Az igazgató szerint a kölcsönadott hadifoglyokon kívül még 150 emberre lesz szükség a kampány idejére. Szerinte még így is előfordulhat, hogy az „üzemet" nem lehet folyamatosan tartani, a cukorrépa vontatott szállítása miatt. Márpedig „a cukorgyári ,üzem' előkészítése és kellő időben való felvétele fontosabb gazdasági érdek, mint a még hátralévő gazdasági munkák siettetése. . ." (/ ' Majd azzal érvelt, hogy a cukorgyár „üzemét" egy nagy vidék cukorrépa-termelésének feldolgozását kockáztatni nem szabad, mert ez pótolhatatlan kárt okozna a termelőknek, a cukorgyárnak és az egész társadalomnak. Augusztus végén a megyei Gazdasági Munkabizottság számára kölcsönadott foglyok 7 kivételével visszatértek, ennek ellenére a rendelkezésre álló hadifogolylétszám csupán 100 fő volt, így az előző évben a mezőhegyesi cukorgyárnak kölcsönadott foglyok visszautalását sürgette. A központ azonban azt javasolta, hogy a hiányzó hadifoglyokat a megyei Gazdasági Munkabizottságtól igényeljék, majd a kérelmet a munkabizottság terjeszsze fel a Pozsonyi Katonai Parancsnoksághoz, amelyet a központ képviselője is támogat, ehhez azonban nem szabad nagyobb reményeket fűzni, mert legfeljebb 4-5 iparos hadifoglyot tudnak kiutaltatni.
