Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Szili Ferenc: Hadifoglyok az I. világháború idején a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság kaposvári cukorgyárában és béruradalmában

A rendeletből egyértelműen kitűnik, hogy a hadigazdálkodásban elsődlegesen a mezőgazdaság érdekeit vettek figyelembe. Az állami vállalatokat ugyancsak kiemelten kezelték, a magánkézben lévő ipari üzemek azonban a munkaerő igénylése szempontjából kétségkívül hátrányosabb helyzetben voltak. A hadifoglyok alkalmazásából társadalmi feszültségek is adódtak, jóllehet a fenti rendelet éppen ennek elkerülésére volt hivatott. Megemlíthetjük pl. a kaposvári cipészmunkások panaszbeadványát, amelyet 1917. január 29-én nyújtottak be a polgármesterhez, amelyben sérelmesnek tartották „hogy több helybéli cipészmester orosz hadifoglyokat dolgoztat és ezáltal 8, többnyire családos munkás munkanélkülivé vált"/''' Miután a fentiekben idézett rendelet szerint hadifogoly ipari munkára csak az esetben alkalmazható, ha hazai iparos arra nem vállalkozik, a megyei Gazdasági Munkabizottság a hadifoglyokat bevonatta. Az ipari üzemeknek hadifoglyokat a megyei Gazdasági Munkabizottság nem utalhatott ki, hanem közvetlenül a Pozsonyi Katonai Parancsnoksághoz kellett fordulniuk, de a kérvényhez a főispán hozzájárulását is csatolni kellett. Ezt a bizonytalan kimenetelű és hosszadalmasnak tűnő eljárást Kladnigg úgy akarta megkerülni, hogy a bérlettől kért kölcsön hadifoglyokat, amelyet az 1915. június 5-i jelentéséből ismerünk. A bérlet azonban elzárkózott a kérés teljesítésétől, arra hivatkozva, hogy „a hadifoglyokat elmozdítani még ideiglenesen sem szabad"/" Rendelkezésünkre áll a megye területére kiadott hadifoglyokról egy részletes statisztikai kimutatás, amelyből megállapíthatjuk, hogy 1915. július 23-án 135 helységben 7276 hadifogoly nyert elhelyezést/

10 A mezőgazdasági ipar részvénytársaság bérletein is dolgoztak már orosz hadifoglyok: A munkaadók között ipari üzemek és kereskedelmi cégek ekkor még nem szerepeltek. Az agrárius érdekeket képviselő megyei Gazdasági Munkabizottság nyilvánvalóan mindent elkövetett, hogy a szűkre szabott hadifogoly kontingensből elsődlegesen az uradalmak, illetőleg a nagyobb parasztgazdaságok igényeit elégítsék ki. Egy évvel később, 1916 tavaszán a megyében már több ipari vállalatnál is alkalmaztak hadifogoly munkásokat. A kaposvári rendőrkapitány 1916. március 20-i jelentése szerint a cukorgyárban 107, a városnál 74, Bók és társai szállítónál 9 orosz hadifogoly dolgozott. De a megyében másutt is voltak hadifoglyok, így a kiüti Balaton Halászati Részvénytársaságnál 54, a lábodi keményítő gyárban 29, a marcali Kozmanith bőrgyárban 10, a barcsi fűrészgyárban 40, Drávapátfalván Kremzir Mór szeszgyárában 10, Somogytarnócán gróf Széchenyi Antal és Frigyes szeszgyárában pedig 3 hadifoglyot alkalmaztak/'

7 A kaposvári cukorgyárban dolgozó hadifoglyok életét a létszámkimutatási és a bérfizetési lajstromokból rekonstruálhatjuk, de számunkra a központnak küldött jelentések mondanak a legtöbbet. Ezekből megismerhetjük a hadifogolyfluktuációt, a bér- és az egészségügyi viszonyokat és a termelésben elfoglalt heKaposvári béruradalomban Paton Mezőcsokonyán Szilvásszentmártonban Toponáron Kaposfüreden 500 fő 50 fő 30 fő 30 fő 100 fő 50 fő Összesen : 760 fő