Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Szili Ferenc: Hadifoglyok az I. világháború idején a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság kaposvári cukorgyárában és béruradalmában

Többen arra hivatkoztak, hogy csak abban az esetben tudják a szerződésben vál­laltakat teljesíteni, ha a cukorgyár hadifoglyokat, vagy olcsó, más megyékből szerződtetett mezőgazdasági napszámosokat bocsát a rendelkezésükre. Az adott körülmények között ezeknek a követeléseknek csak a töredékét tudta a MIR kielégíteni, így a cukorrépa-termelés válságos helyzetbe került. Diera Henrik, a cukorgyár répafelügyelője 1915. október 6-án az igazgatóságnak az alábbiakat jelentette: „több éves kötleveleink szerint részünkre lekötött 3454 kat. h. terüle­tének 31,9%-a, vagyis 1098 kat. h. nem lett elvetve és a bevetett területből még hiányos megmunkálás következtében 124 kat. h. kiesett". 12 A későbbiekben is csak kormányrendeletekkel és előnyösebb termelési feltételek biztosításával tud­ták a cukorrépa-termelés minimumát biztosítani. A megye mezőgazdaságának és ezen belül a cukorrépa-termelésnek általános helyzetét itt most nem kívánjuk elemezni, mivel ez egy külön tanulmányt igényel. Ugyancsak további kutatáso­kat kell végezni a hadifogoly kérdésről is, mert a köztörténeti szakirodalom ennek jelentőségét ezideig kellőképpen nem vette figyelembe. 2. A megyei Gazdasági Munkabizottság megalakulása és tevékenysége A földművelésügyi miniszter rendelete alapján a törvényhatóságok létre­hozták a gazdasági munkabizottságokat a munkaerő gazdaságosabb kihasználása érdekében. Kaposváron 1915. február 16-án tartották a megyei Gazdasági Mun­kabizottság alakuló ülését. A gazdasági munkabizottságok kezdetben a katonai munkásosztagok irányításában is közreműködtek, de azokat rövidesen központi­lag, a honvédelmi miniszter hatáskörébe utalták. A megyei Gazdasági Munka­bizottság így csupán a hadifoglyok és a közérdekű munkákra kirendelt személyek felett diszponált, élén a törvényhatósági bizottság első tisztviselője, az alispán állott, aki a bizottsággal együttműködve a megyének kiutalt hadifogoly kontin­gensből meghatározta, hogy a szükségleteknek megfelelően azokat hol kell fog­lalkoztatni. A bizottság tagjai földbirtokosok voltak, de a rendelet szerint a had­segélyző bizottságok, a vármegyei gazdasági egyesület, a m. kir. gazdasági fel­ügyelő, valamint az egyházmegyei főhatóság tagjai is résztvettek a bizottság munkájában. 13 Kaposvári járásból I I fő Nagyatádi járásból 7 » Csurgói járásból 6 „ Marcali járásból 8 u Lengyeltóti járásból 7 » Tabi járásból 6 „ Igali járásból 8 „ Szigetvári járásból 5- » Barcsi járásból 7 » A megyei Gazdasági . Munkabizottság minden hónap második szerdáján tartott rendes és az egyre gyakrabban összehívott rendkívüli ülésein szenvedélyes vitákat folytatott a hadifoglyok szétosztásának módozatairól. A bizottság tagjai hangoztatták ugyan, hogy a nagy- és a kisbirtok érdekeit egyaránt védik, a nagy­birtokos összetételű bizottság azonban a pártatlanságot nem tudta és nem is

Next

/
Oldalképek
Tartalom