Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Szili Ferenc: Hadifoglyok az I. világháború idején a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság kaposvári cukorgyárában és béruradalmában

HADIFOGLYOK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN A MEZŐGAZDASÁGI IPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KAPOSVÁRI CUKORGYÁRÁBAN ÉS BÉRURADALMÁBAN SZILI FERENC /. Termelés a megyében a báború kitörése után. A háború első hónapjaiban a tömeges katonai behívások ellenére a gazdasági életben komolyabb termelési nehézség még nem mutatkozott. A villámháború illúziója azonban rögvidesen szertefoszlott és a háború elhúzódásával egyre világosabbá vált, jóllehet „a vezetők készültek a háborúra és előzetes intézkedéseket tettek, a monarchia sem katonailag, sem gazdaságilag nem volt felkészülve, nagyarányú és elhúzódó háborúra".

1 A mezőgazdaságban és az iparban a nehézségek már 1915-ben a felszínre kerültek, majd 1916-ban súlyosabbakká váltak, a háború utolsó két esztendejében pedig helyenként anarchisztikus állapotokat idéztek elő. „A bevonultatások következtében égető munkaerő hiány lépett fel az iparban, de különösen a mezőgazdaságban."

2 A kormány az egyre súlyosbodó nehézségeket és a munkaerőhiányt is a hadigazdálkodás kialakításával és a kivételes intézkedések bevezetésével kívánta felszámolni. A kivételes intézkedésekről szóló 1912: LXVIII. tc. is felhatalmazást adott a kormánynak a gazdasági élet szabályozására, ezt az 1914. L. tc. 4. §-ával kiegészítve, „most már kényszermunkát rendelhetett el nemcsak a hadimunkára, hanem a közérdekű munkákra is . . ."

3 Somogy megye alispánja a törvényhatósági bizottságnak az 1915. augusztus 2-i évnegyedes közgyűlésén beszámolt arról, hogy az uradalmaknak és a paraszti gazdaságoknak milyen rendkívüli nehézségekkel kellett megküzdeniük a háború első évében. Majd javasolta, hogy forduljanak olyan felterjesztéssel a földművelésügyi miniszterhez, hogy ,,a vármegye területéről népfelkelői és hadiszolgáltatásra behívott egyének a legsürgősebb gazdasági munkálatok idejére hazabocsáttassanak, a mezőgazdasággal foglalkozó, s a harctérre még el nem vitt katonák az aratási időre szabadságoltassanak, s a gazdáknak kisegítő munkaerő adassék"/' Az alispán arra hivatkozott, hogy a megye területéről 11 460 gazdasági munkás és 4928 cseléd hiányzik, ezért a hiányzó munkaerő pótlására az alábbi javaslatokat tette:'' 1. A honvédelmi és földművelésügyi miniszter mentse fel a megyét a további munkaszolgáltatás alól, tekintettel az úgyis nehéz és az egyre súlyosbodó közigazgatási viszonyokra. 2, Az internált munkások közül azokat, akik a mezőgazdasági munkák végzésére alkalmasak, bocsássák az uradalmak rendelkezésére.