Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Takács Éva: Az osztatlan tulajdonban lévő paraszti erdőbirtokok igazgatása az állami felügyelettől az állami kezelésig

JEGYZETEK 1. Az erdők pusztításának megakadályozásáról: 1791:57. tc; az erdőfenntartásról: 1807:21. tc; az erdőlésről: 1812:14. tc.; a makkoltatásról az 1832/36. évi 4. tc; a mezei rendőrségről: 1940:20. tc. intézikedett. 2. Az első erdőtörvény (1879. évi 31. tc) megalkotása előtt az ország erdeinek túlnyomó többségében nem folyt szakszerű, vagy legalábbis tervszerű erdőgazdálkodás. Az erdőket többé-kevésbé rendszeresen használták, vagyis kivágták és felhasználták (esetleg értékesítették) a fát, és a tulajdonosok gazdasági érdekeinek és a természeti adottságoknak megfelelően vagy megvárták a természetes újraerdősülést, vagy pedig a letarolt területen mezőgazdasági termelésibe vagy legeltetésbe kezdtek. Ennek aztán az lett a következménye, hogy az ország erdőállományának jelentős hányada elpusztult és átadta helyét a mezőgazdasági művelésnek. Az első erdőtörvényt megelőző időszakban helyesebb tehát erdőéilésről, erdőhasználatról, mintsem erdőgazdálkodásról beszélni. Kivételt képeznek ez alól a kincstári erdőbirtokok, ahol már jóval korábban, magasan kvalifikált, kiváló erdész-szakemberek vezetésével folyt a tervszerű erdőművelés. 3. 1879. évi 31. tc 4- 1879. évi 31. tc, 1898. évi 19. tc, 1925. évi 18. tc, mely törvények az erdészeti igazgatás szervezeti apparátusát határozták meg, valamint megteremtették annak lehetőségét sőt követelményét -, hogy a birtokosok szakértő erdőtisztek bevonásával folytassák a gazdálkodást erdcikben. 5. Megjegyezzük, hogy az „erdészeti igazgatás" fogalmat a történeti irodalom és a régi szakirodalom csak ritkán, s hol szűkebb, hol pedig tágabb értdlemben használja. Erdészeti közigazgatás, erdőrendészeti igazgatás, erdőigazgaitás fogalmakkal gyakrabban találkozunk. A felszabadulás előtt hazánkban megjelent lexikonokban ez a fogalom nem is szeropel, az 1964-ben megjelent Erdészeti, vadászati, faipari lexikon már felvette címszavai közé: „Erdészeti igazgatás. Az erdőgazdálkodással és az erdészeti szervek működésével kapcsolatos igazgatási teendők ellátása. Ilyenek: a véderdők kijelölése, a termelőszövetkezetek erdőtelepítési és fásítási tervjavaslatának jóváhagyása, fakitermelési engedélyek kiadása, faanyagok szállításának engedélyezése stb. Az erdészeti igazgatási feladatokat, ha jogszabály kivételt nem tesz, elsőfokon a járási, másodfokon a megyei tanács V. B. mezőgazdasági szakigazgatási szerve látja el. A szakigazgatási szervek erdészeti igazgatási munkája felett a szakfelügyeletet teljesen az OEF (Országos Erdészeti Főigazgatóság) gyakorolja. Az erdészeti igazgatási feladatokat az 1935. évi 4. tc. alapján (1961-ig) az erdőrendészeti hatóságok látták el . . ." 6. Kolossváry Szabolcsúé: A magyar erdőgazdálkodás történelmi fejlődése. = Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. (Tanulmányok.) Bp. 1975. 7. A magyar erdőtörvény kidolgozásának igénye már 1864-ben felmerült, amikoris az OMGE Közgazdasági és Erdészeti Szakosztályának közös ülésén a Magyar Erdészegylet képviselői emlékiratot terjesztettek elő, amelyben javaslatot tettek az erdőtörvény kidolgozására. Még ugyanezen az ülésen bizottság alakult a törvény előkészítésére. 1865-66ban a bizottság, melynek tagjai között ott találjuk a kor legjobb szakembereit: Divald Adolfot, Szattmári Károlyt, Hajas Józsefet, Wagner Károlyt és Beinwinikler Károlyt - kidolgozta a törvény alapelveit, Divald Adolf pedig a törvényjavaslatot. A törvény végleges kidolgozására alakult szakbizottságban pedig már résztvett Bedő Albert is. V. ö.: Király Pál: Az Országos Erdészeti Egyesület története. 1866-1966. H. n. (1974O 8. 1879. évi 31. tc. 9. Bedő Albert: A Magyar Állam erdőségcinek gazdasági és kereskedelmi leírása. I-IV. Második kiadás. Bp. 1896. I. kötet. 18-19. 1. V. ö.: A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Végeredmények. Bp. 1900. V. kötet. 4. 1. 10. A 3296/1918. M. E. sz. rendeletről van szó, amely hatálytalanította az erdőtörvénynek azt a rendelkezését, miszerint a nem feltétlen erdőtalajon és nem futóhomokon álló erdők, valamint azok az erdők, melyek nem minősülnek véderdőknek, irthatok. V. ö.: Gunst Péter: A mezőgazdasági termelés története Magyarországon. 1920-1938. Bp. 1970. 266. 1. Pl. V. ö.: Kolossváry Szabolcsúé: i. m. 53. 1. 12. Somogyban a telkenként kiadott erdő átlaga 3,21 hold. V. ö.: T. Mérey Klára: A somogyi parasztság útja a feudalizmusból a kapitalizmusba. Bp. 1965. 245. 1.