Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Jankovich-B. Dénes: Adatok a Rinya-völgyi középkori településtörténetéhez

Sorrendben a harmadik átkelőhely Pácodnál alakult ki, ennek őrizetére épült az itteni kis végvár, amely szinte pontos hasonmása a Nagyatádtól EK-re lévő Várdombon lévő erődítménynek, mint azt alább látni fogjuk. Mint az az térképmellékletből is kitűnik az őskor embere kivétel nélkül a vízparti alacsony földnyelveket, a mocsaras területekre benyúló félszigeteket, esetleg időszakosan kiemelkedő szigetecskéket szállta meg. 361 Ez a megfigyelés csaknem teljesen érvényes a középkori települések rendszerére is,.azzal a különb­séggel, hogy itt már megfigyelhető a „második vonal", azaz a vízparttól távolabb kialakuló települések, melyek mindig valamilyen út mellett helyezkedtek el. Ilyenek: Fülecs, Kohány, Bark, Németiszeg. Közös jellemzőjük, hogy általában kisebbek, úgy jelentőség, mint népesség szempontjából, úgyhogy - tekintettel a környék erdős voltára - kis, irtásos földművelő telepek lehettek. Ezzel a prob­lémával szorosan összefügg a lakott helyek kialakulásának, illetve elpusztásodá­sának kérdése. A kronológiai meghatározásokhoz a terepbejárások során gyűjtött régészeti leletanyag esetünkben csak kevés segítséget nyújtott. A felszínen gyűj­tött cserepek csak a legritkább esetben voltak korjelzőek, ebben a kérdésben elsősorban az okleveles adatokra és a helynévanyagra támaszkodhatunk. Ezek alapján biztosan az Árpád-korban keletkezett Aranyos, Babócsa, Baráti, Bark, Bodvica (Rotunda Ecclesia), Décse, Fülecs, Henész, Tivadar, Kohány, Komlósd, Könyöked, Atád, Németiszeg, Pácod, Péterhida, Rigóc, Szentkirály, Üjnép, Sár­mellék, Simon, Szedereg, Szentmihály, Sztank. Feltételesen ide kell sorolnunk még Barcsot, Pongrácot és Sármelléket is. 362 Érdekes probléma a Rinya folyó nevének kérdése. 363 Az okleveles adatok­ból egyértelműen az derül ki, hogy a Rinya folyót Nyárvizének, fluvius Nar-nak is nevezték egyidejűleg, az utóbbi elnevezés azonban a 16. században kihalt. A Rinya név különböző ortográfiai formákban 1269-től folyamatosan szerepel, a Nyár neve szintén 1269-től 1493-ig fordul elő. Hogy a két elnevezés azonos folyót takar, azt a következő tények bizonyítják: 1356-ban kelt oklevél szerint Felső-Pácod a Nyárvize mellett, Alsó-Pácod a Rinya partján volt. 1361-ben mindkét Pácodot a Nyár folyó mellett lévőnek mondják, közöttük volt Sármel­lék is. 1382-ben Felső-Pácod szerepel a Rinya partján. 1356-ban Németiszeg a Nyárvize balpartján volt, ugyanúgy mint Bark. Mint láttuk, tehát a két Pácod falut említik váltakozva hol egyik, hol másik folyó partján. A kérdés eddig egy­értelmű lenne, hiszen feltételezésünk szerint Felső-Pácod valóban egy másik folyó, a Taranyi-Rinya partján volt, míg Egyházas- vagy Alsó-Pácod a két Rinya összefolyásánál. Ebből tehát következhetne az, hogy a Taranyi-Rinyát nevezték Nyárvizének, és csupán az oklevélben keveredett össze a két település pontos helye. A kérdést két további adat dönti el az előbbi feltételezés javára: 1399-ben Pongrác birtok kelet felől a Nyárvizével, dél felől pedig Atád birtokkal volt határos, 1493-ban pedig Tivadart (Kivadár) is a Nyár folyó partján lévőnek mondják. A 14-15. században keletkezett települések: Bakháza (1438), Belcsa (1389), Döbrög (1414), Farkasfalva (1454), Háromfa (1377), Herkeháza (i486), Herántfalva (1399), Iklad (1536), Nyires (1398), Felrét, (1417), Csernafalva (1495), Kunfalva (1396), összesen 12. Nem számítottuk ide Kis-Atádot (1395), Kisbabócsát (1415), Izsófalvát (1534), melyek Nagyatád, illetve Babócsa részei­nek tekinthetők. Az adatokból kitűnik, hogy a Rinya-völgy településrendje az Árpád-korban alakult ki, a később létrejött lakott helyek az Árpád-korinak ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom