Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Takács Éva: Az osztatlan tulajdonban lévő paraszti erdőbirtokok igazgatása az állami felügyelettől az állami kezelésig

testületek és egyházi személyek tulajdonában lévő erdőkre, a köz- és magán­alapítványok, ill. a hitbizományokhoz tartozó, a közbirtokossági és az erdőtör­vény 17. §-a alá eső részvénytársulati erdők egy részére. Bizonyos különbség mutatkozik az 1888-ban és a tíz évvel később az állami kezelés teendőinek az ellátására kialakított hivatali apparátus között is. Az 1898. évi 19. tc. 8-10. §-ai értelmében a földmüvelésügyi miniszter az erdők kezelésének ellátására Kaposvár székhellyel m. kir. erdőhivatalt és ugyancsak Kaposvár székhellyel az erdőhivatalnak alárendelt három - igali, kaposvári, nagyatádi - járási erdőgondnokságot szervezett. 33 Ha viszont figyelembe vesszük azt, hogy az 1888-ban kialakított három járási erdőgondnokság közül a kapos­vári kiemelt szerepet kapott, amennyiben a másik két kerület legfontosabb mun­kálatainak vezetését és ellenőrzését is ellátta - és ezt hangsúlyozandó a Köz­ponti Erdőgondnokság elnevezést kapta - megállapíthatjuk, hogy majdnem ugyanaz az apparátus élt tovább megyénkben az országos rendezés után is (ter­mészetesen az egész ország területére egységesen megállapított elnevezéssel), mely tíz évvel korábban kialakult és a gyakorlatban is jól bevált. Ami pedig a járási erdőgondnokságok székhelyeinek Kaposvárra vitelét illeti, ebben a kér­désben sem tartalmazott új rendelkezést a törvény, hiszen az ilyen irányú vál­toztatáshoz már az 1897. szeptember 2-án tartott közigazgatási erdészeti bizott­sági ülésen hozzájárulását adta a megyei hatóság.'''' Ezután a miniszter a 62 5 13/I-3./97. számú utasításában 1897 novemberi hatállyal elrendelte az új székhely elfoglalását. Indoklásul azt hozták fel, hogy a „kérdéses erdőkre vonat­kozó üzemrendezési munkálatok már elkészültek, másrészt a vasúti közlekedés­ben beállott kedvező változás a kezelés tárgyát képező erdők beutazását jelen­tékenyen megkönnyítette". 35 A miniszter az utasításában egyúttal Pál Tamás fő­erdészt - a volt igali járási erdőgondnokot - kinevezte a Kaposváron megszer­vezett hivatal vezetőjévé, beosztottjai pedig Michalus Sándor erdész, addigi nagyatádi erdőgondnok és Bükhel János okleveles erdész lettek. A szakigazgatási apparátus az 1923-ban életrehívott, s az erdészeti igaz­gatásról szóló 18. tc. végrehajtásáról kiadott utasítás életbeléptetéséig lényegé­ben a fentebb leírt szervezeti formában működött. Röviden tekintsük át, hogyan változott ennek az apparátusnak a személyi állománya. 1897-1899-ben a kir. erdőgondokság (Kaposvár) főerdész^ Pál Tamás, aki 1900-1903-ig az erdőhivatal hivatalfőnöke is volt. 1897-től a két éves átme­neti időszakban a főerdész mellé Michalus Sándor erdész és Bükhel János erdő­gondnok volt beosztva. 1904-ben az erdőhivatal hivatalfőnöki állása nem volt betöltve, 1905-től 1908-ig Héj j as Kálmánt, majd 1912-ben Fás Gyula erdőtaná­csost nevezték ki az üresen álló posztra. Fás Gyula a beosztást minden valószí­nűség szerint 1924-ig megtartotta. 36 Az igali járási erdő gondnokság vezetője az 1900-1901-es években Lollak József erdész, 1902-től Küzdy Árpád erdész, 1908­1909-ben Ittu Mihály főerdész, 1910-1918 között pedig Horváth Miklós segéd­erdőmérnök volt. A nagyatádi járási erdő gondokságot 1901-ben Michalus Sándor erdész, 1902-1906-ig Körmendi Károly erdész vezette. Ezután az állás egy évig betöltetlen volt, 1908-tól pedig Bükhel Jánost nevezték ki vezetőnek, aki ekko­rára már erdész, a 10-es évek végére pedig főerdész lett. A kaposvári járási erdőgondnokság vezetésével pedig mindenkor az erdőhivatal vezetőjét bízták meg. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom