Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Jankovich-B. Dénes: Adatok a Rinya-völgyi középkori településtörténetéhez

c) Iklad A 16. században bukkan fel a neve. Kisbirtokosok lakták, Ugray Mihály, Inakody Péter, Szentkirályi Mátyás, Zöld Péter, Hahóti János fordulnak elő a leggyakrabban.

m Valószínűleg Fülecs tartozéka volt, mert vele együtt írták össze a tizedszedők. 1564-ben pusztaként említik, de az egy évvel későbbi török adólajstrom szerint 3 háza volt.

305 A 18. századtól uradalmi majorság, ma erdő. cl) Kohány Chuban formában 1231-ben írják le először a nevét, Lábod tartozéka, és a Tibold nemzetségbeli Tamás, Bodor és Jakab birtoka.

306 A 14. század okleveles anyagában eddig ismeretlen, 1407-ben nemesi névben találkozhatunk vele, mikor a veszprémi püspök Görgeteg birtoka elleni hatalmaskodásra való felbúj tással vádolja Kohan-i Lászlót.'"

1

' 1436. szeptember 21-én a somogyi konvent Báthori István országbíró parancsára határjárást végez Görgeteg birtokon, ebből tudjuk, hogy Kohány a Lábodi-Rinyától délre, Görgeteg és Szentkirály között volt, a határt közte és Görgeteg között a Lábodi-Rinyába torkolló Veresér nevű patak képezte.

:m Közel 100 év múlva ismét nemesi névben fordul elő: ekkor Kohan-i Ördög István Szentmihály faluban hatalmaskodott.

309 A 16. században is több kisnemes kezén találjuk: Porkoláb Márton, Zöld István, Szentkirályi Mátyás, Istvánffy Miklós, Byka András és Imre deák neve szerepel az összeírásokban. : 5 36-42-ben csupán 1-1 portát találtak benne a tizedszedők. 1546-ban Porkoláb Istvánnak itt, valamint Szentkirályban és Szentmihályban és Hosszúfaluban együttesen 8 portája volt. 1564-ben szerepel utoljára a neve, ekkor 5 portáját írták össze.

310 A 18. századtól kezdve uradalmi major egészen 1945-ig, amikor lebontották. Ma már csak néhány gyümölcsfa jelzi a helyét Rinyaszentkirálytól DK-re. A nagyszámú, a környéken fennmaradt földrajzi név ugyanide lokalizálja a középkori települést is, annak ellenére, hogy a rossz megfigyelési viszonyok miatt régészeti leletet nem találhatunk.'

1

" e) Nyires 1398-ban Babócsa tartozéka, és a Marczaliak birtokaként említik. Korábban Prodaviz-i Istváné volt, csakúgy, mint a környékbeli Fülecs, Kunfalu és Saulteleke.

11- A 15. századból nincs rá adat, 1542-48-ban Mindszenty László volt itt birtokos, és 5 portáját írták össze. 1549-50-ben rajta kívül Pribék Péter és Demeter is szerepel az összeírásokban. 1552-ben már csak két háza volt, 1564ben már puszta, és többé nem hallunk róla.

313 Helyét Rinyaszentkirálytól délnyugatra kell keresünk, ahol 1945 előtt egy híd vezetett át a Rinyán, az Ágerdő nevű határrészbe. Ezen a helyen egy nagyobb kiemelkedés van a parton, környékén szőlőkkel. A terület fűvel benőtt, de a vakondtúrások paticsszemeket hoznak felszínre. Ettől a helytől nyugatra terül el a Nyiresi-berek.

314 f) Szentmihály 1231-ben villa Sancli Michaelis formában jegyezték fel a nevét, és a Tibold nemzetség birtoka volt.

313 Ezután leghamarabb csak 1410-ben fordul elő