Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)
Bencze Géza: A somogyi Kapós mente gazdálkodása a XIX. század első felében
tartotta a gulya felszámolását, hogy helyébe jobban jövedelmező tehenészetet létesítsenek. Berkiben is hasonlóan ment ez végbe - egy évtizeddel később. 84. SmL. XVIII-XIX. századi vegyesiratok, 3. csomó - Batéi uradalom 1840. évi számadása. - 48 db vegyes szarvasmarha mellett 37 bivalyt tartottak. Ez különösen magas, ha a birtok nagyságához mérjük számukat (1 bivalyra mindössze 37 hold megművelt terület - szántó, rét, erdő — jutott). 85. Berkiben a sertéstenyésztés 78%-os, a birka 59%-os és a szarvasmarha 57%-os tiszta hasznot hozott. 86. Már az összeírások korában bizonyosak voltak annak használhatatlanságában. A szomszédos Baranya megyét ismertető monográfia is megemlékezik az összeírások használhatatlanságáról, mondván; ,, . . .érdekes volna tudni hány ökör, hány ló találtatik megyénkben; de arra hiteles adataink nincsenek. Dicalis összeírásunk a jelen körülmények közt mit sem ér ..." - Haas Mihály: Baranya földiratai, statistical és történeti tekintetben. Pécs, 1845. 32. old. 87. Vö.: T. Mérey Klára: Somogy megye mezőgazdasága ... 81. old. 88. Adataink valóságát megkérdőjelezi a tény, hogy az összeírás nem közvetlen felmérés, hanem becslés vagy nem ellenőrzött bemondás alapján készítették. Ld. Bottló Béla: Az 1828. évi országos összeeírás. Kovacsics József (szerk.): A történeti statisztika forrásai. Bp. 1957. 266. old. 89. Az 1828-29. évi rectificatio dicarum számadatai a conseriptio regnicolaris (1828.) adatainak %-ában. Somogy Kapós mente szarvasmarha 27% 29% ló 26% z6% sertés 30% 2 9% A számítást a juhokra nézve nem végezhettük el, mivel a dicaösszeírás a Kaposmentén nem említ egyetlen juhot sem. 90. Balogh István: A paraszti gazdálkodás és termelési technika. Szabó István (szerk.) A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. 1848—1914. Bp. 1965. I. k. 371. old. 91. Egyedül Berkinél említik, hogy állataik 1823-ban „elpusztultak a legelőhiány miatt." 92. T. Mérey Klára: Somogy megye mezőgazdasága ... 83. old. 93. SmL. Rectificafiiones dioarum 1804-05, 1828-29, 1844-46, valamint az 1828. évi regnicolaris consriptio (1828/c) megfelelő adatai. 94. Az első adat: conseriptio regnicolaris 1828, a második; rectificatio dicarum 1828-29. A lóállomány jelentőségét mutatja, hogy még Somogyban 1804-44 között a szarvasmarha állomány, számszerűleg csak 1,4-2,8-szor múlta fel, a Kapós mentén csak 0,72,8-szor, addig országosan mindenkor legalább négyszer! - Vö.: Benda Gyula: i. m. 1311-133. old. 95. Az 1836. esztendei úrbéri törvények VII. cikkelye 7. §-a kimondta a hosszú fuvar eltörlését, helyette az egy telek után járó kétnapi kétmarhás robotnapot rendelte el teljesíteni. 96. SmL. Urbarialia (vegyes) 1828-45. — Kaposkeresztúr urbarialis pere Nunkovits árendás ellen, 1818. - 28 telken gazdálkodó jobbágynak 118 ökre, 65 lova, 30 birkája és 122 sertése volt. 97. SmL. Úrbéri peres iratok; Taszár - Taszár úrbéres összeírása 1846-47. - 26 telken gazdálkodó 33 jobbágynak 98 ökrét és 83 lovát írták össze. A rectificationcs dicarum szerint egy telkesre 0,6 ökör és 0,5 ló jutott volna, jelen összeírásban 3, illetve 2,5 ! 98. Zala megyei Levéltár. Conseriptio dicalis' possessionis 1826-31. és regnicolaris conseriptio 1828. járási összesítő. - Az említett községek: Sármellék, Balatonmagyaród, Esztergály, Galambok, Kehida, Kustán, Kiskomárom, Zalaapáti és Zalavár a somogyi kaposmenti községekhez hasonló természeti adottságúak voltak. 99. Vö.: Király István: Fejezetek a Somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből (1848-1945). Somogyi Almanach 7. sz. Kaposvár, 1962. 32. old. 100. 1767-ben 5468 telket írtak össze a megyében, 1812-ben már 7085 telket. 101. Az 1767. évi 5468 telek után 568 672 robotnap járt, az 1812. évi 7085 telek után 736 840 nap gyalogrobot járt. ZZl
