Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Kanyar József: Az alsófokú népoktatás Somogyban (1770-1792)

lekezeteken belüli arányok ezúttal is a római katolikusokra nézve voltak kedvezőtlenebbek, hisz hét év alatt 45-52 között mozgott a tanító nélküli iskoláik száma, a protestánsoké csupán 1-4 között. A tanulók iskolábajárásának iskolánkénti átlaga ugyancsak lassú növekedésről győzött meg bennünket. Míg az iskolába járók átlaga 16,06-ról 16,62-re növekedett a római katolikus iskolákban, addig ez a növekedés a protestáns népiskolákban - szinte minden esztendőben felülmúlva a katolikus iskolákét 18,82-ről 21,26-ra emelkedett. Ezek az adatsorok egyértelműen bizonyítják a protestáns népoktatás intenzívebb voltát és hatékonyságát. Az 1770-es összeírások szerint az összeírt 139 iskola közül 52 (37,41° 0) volt azoknak az iskoláknak a száma, amelyekben semmit nem tanítottak, miután egyetlen tanuló sem lépte át az iskola küszöbét. Az 52-ből 49 (94,23%) volt a rk. iskola és 3 (5,76%) a protestáns. Az iskolába járás iskolánkénti átlagát tekintve - 3. táblázat - a megye négy járásában az első hely az igali járást, a második a kanizsait, a harmadik és negyedik helyet a szigeti, illetve a kaposi járás foglalja el. A szigeti járásban csupán csak az 1773-1774 esztendei összeirásokban volt az átlag kedvezőbb a római katolikus iskolákban, mint a protestánsokéban. Ezt az arányt - minden valószínűség szerint - Szigetvár és a katolikus német nyelvű falvak adatai biztosították az összeírások fenti két időpontjában. A 4. táblázaton az alábbi kérdésekre keressük a választ: mint tanítottak és milyen arányban - iskolánként - 1770 és 1777 között a megye népiskoláiban? Olvasást 85 iskolában (61,15%), írást 62-ben (44,60%), katekizmust, éneket és imát 64-ben (46,04%) tanítottak. A tantárgyak közül - mint látható az olvasás részesedése volt a legnagyobb, ezt követte a hit elemeire való oktatás aránya, alig valamivel előzve meg a harmadik helyen álló tantárgyat: az írást. Számtant csupán 7 iskolában tanítottak a megyében (5,03%): Bolháson, Felsősegesden, Igáiban, Kőröshegyen, Nemesdéden, Szulokban és Városhidvégen. A felsorolt helységek közül csupán csak Igal és Városhidvég voltak mezővárosok, a többiek falvak, így még a megye mezővárosainak a nagy részében sem tanítottak számtant. 5 iskolában latin nyelvű ismereteket is tanítottak (declinatio, coniugatio). Horvát nyelven 1, német nyelven pedig 3 népiskolában folyt az oktatás. Az 1773-as összeírások 136 iskolájából már csak 47 volt az üres (34,55%). E 47 iskolából 45 (95,74%) a római katolikusoké volt, s mindössze csak 2 (4,25%) a protestánsoké. Jóllehet kevesebb volt az összeírás esztendejében az iskolák száma, mint 1770-ben, az olvasás és az írás tanítása azonban jelentősen emelkedett falaik között, de növekedett azoknak az iskoláknak is a száma, amelyekben számolást, latint és katekizmust tantítottak. Az 1777-ben eszközölt összeírások tudtak a legtöbb iskoláról, számszerint 157-ről. Ebből 54 volt (34,39%) a tanuló nélküli, közülük is 50 (92,59%) a római katolikusoké és 4 (7,40%) a protestánsoké. Az összeírás időpontjára az olvasás tantárgya már otthont talált az iskolák 63,69%-ában, az írás mindössze csak 42,03%-ában. Az 1770-es esztendőhöz viszonyítottan azonban nőtt a hitoktatás aránya is, s valamivel csökkentek a számolás és a latin nyelv tanításának az óraszámai is. A vizsgált időszakban mindvégig az olvasásnak volt a legnagyobb a részesedése a tantárgyak között, az írás tanítás már nehezebben tudott tért hódí-