Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Kanyar József: Az alsófokú népoktatás Somogyban (1770-1792)

AZ ALSÓFOKŰ NÉPOKTATÁS SOMOGYBAN (1770-1792) KANYAR JÓZSEF A felvilágosult abszolutizmus a XVIII. század utolsó harmadában jelentős rendeleteket bocsátott ki állami és társadalmi rendjének a védelmében. E rendeletek nem elszigetelt folyamatában elsőként a földesúr és a jobbágy-paraszt viszonyát szabályozó úrbérrendezés látott napvilágot (1767). A folyamatok lezárásaként egyfelől a türelmi rendelet (1781) szándékolta - az állampolgárok jelentős hányadánál - az anakronisztikus vallási és politikai feszültséget megszüntetni, másfelől pedig az 1785-ös jozefinista jobbágy védelmi rendelet képezte a zárókövet. A két rendelet között - 10 évvel az úrbérrendezés után és 5 évvel a türelmi rendelet előtt - az 1777. augusztus 22-én kibocsátott szabálykönyv-rendelet (A nevelésnek és az egész tanügynek a rendje Magyarországban és kapcsolt tartományaiban - Ratio Educationis totiusque Rei Literariae per regnum Hungáriáé et provincias eidem adnexas) pedig a közoktatás állami felügyelet alá helyezésével, a tanügyi igazgatás, a tanterv és az iskolai rendtartás szabályozásával az oktatásügy egységesítését kívánta szolgálni egy új művelődési eszmény szolgálatában. A Ratio Educationisban összefogott új művelődéspolitika szinte az utolsó pillanatban mérte fel a hazai művelődés egységes állami felügyelet alá helyezhetőségének a lehetőségeit akkor, amikor a vármegyék érdemben még nem is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, csupán csak a tájékozódásukat kezdték meg az iskolák gyors egymásutáni összeiratásával. A Ratio évtizedében 4 megyei iskolai összeírás is készült Somogyban 1770-ben, 1773-ban, 1774-ben és 1777-ben. A közoktatás állami felügyeletét és irányítását kézbe vevő Mária Teréziaféle koncepció - így a rendelet kibocsátása előtt - különféle adatokat Írattatott össze a vármegyékkel a népiskolákról. Somogy 1770. július 31-i nagygyűlésén tárgyalta a helytartótanács 2132. számú, Pozsonyban még ugyanezen esztendőben kiadott rendelkezését, amelyben őszeiratták 1. a falvak tanítóit, 2. a tanítók és a gyermekek vallását, 3. a tantárgyakat, 4. az iskolába járó tanulók létszámát, 5. a tanítók jövedelmét és működésük kezdő időpontját, valamint 6. az iskolával kapcsolatos javaslatokat és észrevételeket. A jelentős művelődéstörténeti adatokat tartalmazó 1770-es összeírásokat 1771. február 3-án zárták le a megye székhelyén, s ennek adatait foglalta egybe - bizonyos pontjaiban - a Lexicon locorum című kiadvány.