Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Bendefy László: Mikoviny Sámuel Somogy megyei térképei

A bécsi Hofkammerarchiv Somogy és Baranya megyei térképe 1140 tájáról A bécsi Hofkammerarchiv térképgyűjteményében találtam Somogy és Baranya vármegyének egy 1740, esetleg 1741-ből származó, kisméretű térképét. Jelzete: A 62. Eredeti címe nincsen. Kartotékja szerint: „Plan des Symegher und Biliarer Komitats." A téves címfelírás oka az, hogy a térképen „Com. Baranyiensis" helyett „Com. Bihariensis" olvasható. Két relációból levezetett méretaránya = 1:324000, ami 1" =4500 bécsi öles aránymértéknek felel meg. Nagysága: 45,5x36,0 cm, illetve a belmérete: 42,6x32,6 cm. Tájolása déli, vagyis a térképet 180 fokkal meg kell fordítani, ha azt akarjuk, hogy a számunkra megszokott tájolásban szemlélhessük. A jelmagyarázatnak címe különös, szokatlan. így hangzik: „Sic notantur", azaz: „így értelmezendők". Négy jelet sorol fel: Civitates (nagy városok, de csak az egyetlen Pécset jelöli nagyobb városként); Fortalitia (erődítmények; de a jelölést csakis Szigetvárra alkalmazza); Oppida (városok), s végül Pagi (falvak). Kísérő iratának jelzete: HKA, Ung. Hoffinanz, 6 Juli 1740. A finom és mértéktartással színezett lap az első pillanatban is emlékeztet Mikoviny Sámuelnek az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában, valamint az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában lévő, Somogy és Baranya megyékről készített térképeire.

38 Tartalma, felépítése, a hegy- és vízrajz ábrázolásának modora teljesen a Mikoviny-műhelyt ismerő egyénre vall. Nem hiszem, hogy a névtelen szerzőnek valamelyik Mikoviny-fogalmazvány járt volna a kezében 1740-ben, mert amikor ez a térkép (6. ábra) készült, Mikoviny még javában élt és térképkészítő műhelye is virágjának teljében volt. A bécsi Udvari Kamara számára készült térképet minden bizonnyal a Mikoviny-műhelyben rajzolta egy bécsi rajzoló: az Udvari Kamarának egyik alkalmazottja. Hogy bécsi osztrák egyénről és kamarai rajzolóról van szó, biztosan megállapítható részint a helynevek írásmódjából: főleg a szókezdő nagybetűk alakjából (ld. például Quinque Ecclesiae, vagy Berement szavaknál a Q, ill. B betűt), a meg nem értett nevek hibás írásából (pl. Hidvég helyett: Hidbek!), továbbá abból az egyszerű tényből, hogy ennek a bécsi rajzolónak a Magyar Királyság megyei beosztásáról fogalma sem volt. Különben nem téveszthette volna össze Baranya megyét Biharral. Hogy a szóbanforgó mappát készítő személy nem lehetett a Mikovinyműhcly tagja, kiderül a tájolásból is. Mikovinynek majdnem minden térképe északi tájolású; esetleg, ha a jobb elhelyezés így kívánta (igen ritkán!) nyugatolt vagy keletek, mint például az északi bányavárosok mappái, de délnek tájolt térképe talán egyetlen egy sincsen. A térképen ábrázolt területen Ny-on a Dráva és Mura szögében épült Légrádot, a Zrínyiek 16. és 17. századi erősségét látjuk. Említésre méltó, hogy Légrád vára és városa még a 18. században is a Dráva bal partján volt és éppen ezért a Kanizsai járáshoz tartozott. A Mura torkolatától halad északnak Zala megye határa. (Finom, pontozott vonal jelöli.) Somogy megyében a legjelentősebb térképi elem Szigetvár, valamint a hozzá tartozó mocsarak. A vízrajzi viszonyokat illetően a maiaktól, de még a Görög-Kerekes-íéle „Magyar Átlás"-ban rögzített 1806. éviektől is élesen eltérő állapotokat látunk. Sziget várát, ahogy a 19. századi térképeken rögzítették, a