Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Bánkúti Imre: Iratok Károlyi Sándor első dunántúli hadjáratának történetéhez (1074. január-április)

Annak titánná egymás hátára beugrándoztanak a katonák a' kertben; consequenter a' várban is. Akkor kételenítettem Tosner urammal

1 tizennégyed magammal bemennem és onnand kiverni a' katonákat. Holott Tosner uram által küldött a' zsidóság ki n aranyot. Mihelt pedig Nagyságod méltóságos személlyé viselő Bezerédi János kapitány uram érkezett Lákompakra, azon dolognak complanatiojára, azon 11 aranyot is ö kegyelmének ugyan Lákompak várában farsang utollja napján kezében adtam Hlyen okkal: hogy mind Nagyságod előtt s mind az zsidókkal complánállja a' dolgot, kire ö kegyelme ajánlást is tett. Nagyságod én nékem mind atyám, mind generálisom, kérem alázatossan, legyen itélö biró ezen dalgomhan, kin kivül nem is kívánok Isten után más birót. A mi pedig az levelek és az ide alá való dolgokat illeti, csudálkozom nagy szivem fájdalmával; mivel Vitnyedi uram

2 által küldöttem, hogy Nagyságod kezéhez adja levelemet, a mint hogy ajánlotta is azt: hogy Nagyságod kezéhez viszi a levelemet. Nem külömben tegnap magányos katonám által Nisederig Perényi Farkas uramnak ő nagyságának s Nagyságodnak is írtam. Kitetcik Méltóságos Generalis Uram, mint s hogy viseljenek más heleken gondot a levelekre; holott mái napon lévén Ovárott Baczko uram házánál történet szerént, találtam ezen levelet, az asztal fiában. Azért kérem Nagyságodat mint Kegyelmes Uramat, ezen dologban és vigyázásban Ítéletben ne essem. Melyben tehetségem szerént azon vagyok, hogy legkisebben is Nagyságod szándékát és akaratját feltett céljára szolgáltassam. A mint hogy ezen levelemet is, hogy el ne téveledjék, magam tizedessé által küldöm Nagyságodnak. Ezzel Nagyságod kegyelmes grátiájában ajánlom magamat és maradok mindenkor Nagyságod alázatos és engedelmes szolgája Kajdacsy Péter. Ovár, 12 martii anno 1704. (Külső címzés:) Méltóságos Generalis Groff Károli Sándor Uramnak stb. Kis Marton. 1. Tasncr György kapitány. i

a Menet, hadbavonulás. 2. Vitnyédi Zsigmond Mosón megyei alispán. no. Pápa, 1704. márius 12. Sándor László levele Károlyi Sándornak. Védekezik azon vád ellen, mintha más ezredekből katonákat csábított volna el. A kálvinistaság mozgolódásáról sem tud semmit. Eszéket el kellene foglalni. (Eredeti. OL. P. 396. Károlyi es. lt. Acta publica. Ser. I. 1704. március. Fasc. 3. C. 25.) Igaz alázatos köteles szolgálatomat ajánlom Nagyságodnak, mint jo Kegyelmes Uramnak. Isten minden kivánsági szerint sok jókkal áldja meg Nagyságodat. Szintén indulásom táján vettem az Nagyságod méltóságos levelét, értem némely még eddig nem tudható jóakaróimnak vádlásokat, hogy én katonáikat velem vagy clhitegcttem, vagy csalogattam volna; kívánom Méltóságos Nagyságos Uram, hogy légyen inquisitio, hogy pedig tisztet kértem Nagyságodtul, nem egyéb az oka, hanem hogy azon az földön, az kin jártunk, se főrend, se valami okos közkatona azon Baranyaságon nem találtatik, én ugyan megnyugszom az Nagyságod kegyelmes gratiaján. Nyékrül* eljöttömben magam kértem tiszt uraimékat, hogy szorgalmatossan vigyáztassanak és magam is assistentiával leszek az megfogattatásokban, ha valamellyik utánnam elszöknék, és azon is kértem, hogy avagy neveiket utánnam küldjék, avagy két katona embert Pápáig, én leszek, az ki megfogdoztatom; sött magok akartak katonát az tisztek velem elküldeni, az ki beteges volt, azt sem eresztettem el, félvén az jövendő hamis vádtól, hogy ne talám azon alkalmatossággal mások is fognak elszökni, nem tudván hogyan jöttek el, én vádoltatom. Itt Pápán is Bezerédi uramnak

2 is megmondottam, nékem senki ezerébül való katona nem köll, az ki már zászló alatt járt (tegyen eő kegyelme hiti szerint relatiot, ha így nincs), ha ezen kivöl találtatik, az kinek még tiszti nincs, béfoga-