Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)
Jankovich-B. Dénes: Adatok a Rinya-völgyi középkori településtörténetéhez
kapták a királytól. 67 1534-154-) között 7 portával szerepel Báthori András az összeírásokban. 1548-52 között kétszeresére, 14-re nőtt az adózó porták száma, 1555-ben - nyilvánvalóan Babócsa török kézre kerülésével függött össze - csak 4 portát írtak össze. 1557-ben ismét 11, 1561-ben 16, 1598-ban 17 portával szerepel. 69 Ezzel szemben a törökök 1554-ben 12, 1565-66-ban 46 (?), 1571-ben 37 házat írtak össze. 70 Várában 1568-ban 193 fős őrség állomásozott.. 71 1581-ben városnak említik, és mint timárbirtokot 20 300 akcse értékre becsülték.' 2 1618-ban 178 fős őrsége volt, köztük müezzin is szerepelt. 73 1664-ben Zrínyi Miklós, a költő, miután a törököket elűzte, a várat felégette. 1676-ban Szt. György várának tartozéka, és Gersei Pethő László birtoka. 74 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek vásárolta meg a kincstártól. A vár helye ismeretes. A Drávaszentesre vezető országút két oldalán, a vasúti átjárótól kb. 1 kilométernyire (Drávaszentes irányában), a Vukovári mezőn patics és téglatörmelék, későközépkori kerámiatöredék jelzi helyét, és már több régészeti lelet került itt elő. 75 A helytől nem messze, a Dráva árterében, a Viktor-pusztától északra, a Dráva egy holtágától északról félkörben övezve egy magas homokkúp található, melyet ma is Puszta-Barcsnak neveznek. A területen sok középkori kerámiatöredék gyűjthető, itt sejthetjük tehát a középkori Barcs helyét. 76 a) Aranyos A középkorban falu volt, 1327-ben említik először, mint a segesdi királynéi birtok tartozékát.' 7 Kérdéses, hogy ide vonhatjuk-e a pápai tized jegyzékben szereplő Arania nevű falut, mely a somogyi főesperességhez tartozott.' 8 1389-ben is a segesdi királynéi uradalom tartozéka, és mint ilyen kerül ekkor Zámbó Miklós birtokába 79 1417-ben Marczali Dénesé, és bár további adatunk nincsen rá a 15. századból, aligha tévedünk, amikor azt feltételezzük, hogy a többi környező helységgel együtt 1474-ben Aranyos is a Báthoriak kezére került, ekkor már mint Babócsa tartozéka. 80 Ezt igazolják a 16. századi összeírások, melyekben a Báthoriak szerepelnek első helyen, rajtuk kívül Zetősi Gergely, (1536) és Mladony János (1542-15 52) fordul elő mint részbirtokos. 81 A dicalis összeírások átlagosan 3-6 portát jegyeztek föl, míg a török adószedők megkülönböztettek Felső- és Alsóaranyost, melyek közül az elsőben 1554-ben 5, 1565-ben 4, 1571ben 2 adózót, az utóbbiban pedig 1554-ben 3, 1565-ben 4, 1571-ben pedig 7 házat írtak össze. 82 Ez az utolsó adat, amit tudunk róla, a török kiűzése után majorsági központként éled újjá. 83 b) Belcsa A középkori falu Barcstól DK-re, a Dráva egy holtágának keleti partján egy magasabb kiemelkedésben terült el, melyet 1389-ben említenek először. 84 Segesd királynéi birtok tartozéka volt, február 16-án Mária királynő jobbágyainak hadiadója ügyében rendelkezik. Még ebben az évben (június 22-én) Zsigmond király az egész királynéi birtokot Zámbó Miklósnak zálogosítja el, ekkor kikötőjét is említik. 8ü Szeptember 29-én viszont Zsigmond Segesd városát tartozékaival együtt Marczali Dénesnek adományozza. Köztük szerepel: Barcs, Bolchow és Aranyos is. 86 Egy 1417. június 24^én kelt oklevélből tudjuk, hogy ekkor a Perneszi család kezén volt, akik ekkor elcserélték a Marczaliak Tolna megyei