Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)
Bánkúti Imre: Iratok Károlyi Sándor első dunántúli hadjáratának történetéhez (1074. január-április)
ban itt most más nem occurral, hanem hogy ez elmúlt napokban, itt léveö hollandiai követ alá ment malecontentusokhoz, s mai napon udvarnál lévén, ollyat értettem, hogy angliai is követni fogja. Ha azért valami consolationkra valóval meg fognak térhetni, azonnal kegyelmedet is iránta tudósétanom cl nem mulatom. Servet in reliqvo Dcus Illustrissimam Dominationem Vestram diu salvam et incolumcm. Viennae die 8 martii 1704. Iliustrissimae Dominationis Vestrae servus paratissimus Ladislaus Máttyássovszky Episcopus Nitriensis m.p. (Külső címzés:) Illustrissimo Domino Comiti, Domino Francisco de Nádasdi stb. Per Graecium Petoviam. 102. Pápa, IJ04. március 10. Bezerédi János Károlyi Sándornak. A katonaság igen elszéledt, a győri és komáromi labancok viszont nagyon megszaporodtak, félő, hogy esetleg megrohanják Győrszentmártont. Végül ajánlja Bíró István hadnagyot. (Eredeti. OL P. 396. Károlyi es. lt. Acta publica. Ser. I. 1704 március. Fasc. 3. C. 21.) Kegyelmes Uram. Alázatos szolgálatomnak ajánlása után, Isten minden kívánta szerencsés sok jókkal áldgya meg Nagyságodat. Az Nagyságod méltóságos levelét alázatossan vettem, melyben mit parancsolljon Nagyságod, értem. Az mi az Ocskay 1 uram felől való arcstomot illeti, az Kegyelmes Uram töb egyhetinél miulta innend városunkfoul elment, az bizony az arcstomot elkerűltő. Az mi pedig az katonaságot illeti, írja Nagyságod, hogy mentül többet szerezzek őszvő, s az Nagyságod udvarlására fölmenník, én elíggé fáradozók az eránt, hogy szerezhetnék, de igen elszíllettek c tájrul; s ezt akarván alázatossan Nagyságodnak megírnom, hogy bizonyos kémek által értvén, hogy Győrött ujonnand két kompánia dragonért erigál ván, azon kívül négyszáz rácok Komárom felől bizonyossan Győrré induló félben vadnak, itten Pápán hasonlóképpen négy felé elszíllettek, tartunk attul, hogy Kegyelmes Uram a non putarem következik az kevés népnek miatta, bár inkább valahonnand őrzőket rendelhetnék helyükben, bizony Kegyelmes Uram egy étszaka kin rándulnak Győrről, Szentmártont s a tájat elrabolván, mindent porrá tészen s magunk helyét nem külőmben. Már Esztergomban is eötszáz rác beszállott, naponként mind szaporodék. Ezt is akarám Nagyságodnak megírnom, hogy ezen levelem praesentáló böcsületes katonaember, Biro István szentmártonyi seregben levő hadnagy, expertus ember lévén, ott az töb tisztekkel nem alkhatik, alázatossan kérem Nagyságodat s recomendalom, hogy más seregben ha hova kedve lenne méltóztassék accomodalni. íme az incsenert és három pattyantust fölkűldöttem, továb mit fog parancsolni énnékem, elvárom alázatossan az Nagyságod váloszát, s ha ugyan parancsolja Nagyságod, hogy fölmenjek, én mihelyen veszem az Nagyságod parancsolatját, mindgyárt indulok. In reliquo ajánlom magamat az Nagyságod Méltóságos uri grátiájában magamat (így!) s maradván sub dato Papae die 10. martii anno 1704. Nagyságodnak alázatos szolgája Bezerédi János. (Külső címzés:) Méltóságos, Tekintetes és Nagyságos Károly Sándor Uramnak stb. i. Ocskay Lászlót a Sopronban tanúsított hanyagságáért akarta Károlyi felelősségre vonni. 103. Pápa, 1104. március 10. Almási Mihály különböző gazdasági ügyekről ír Károlyi Sándornak. (Egykorú tartalmi kivonat. OL P. 396. Károlyi es. lt. Acta publica. Extractus Líterarum.)
