Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

3. Müller Róbert: A fonyódi járás középkori településhálózata (A járás X-XV. századi településeinek jegyzéke)

d: A falutól É-ra, kb. i km-re az Öregvisz dűlőben település és temető nyomai (Visz 3.); e: Ma is él a hagyomány, hogy a mai falu azelőtt itt állt. 90a: Vörs (Wrs), 1261 (Csánki D. 1894. 634.); b: Török személynévi eredetű korai helynév (Bárczi G. 1951. 18-19.). Lehet, hogy a Ság és a Berény helynevekhez hasonlóan az Örs, Vörs helységnevek is X-XI. századi katonai településeket takarnak (Győrffy Gy. 1959. 59. 119. j.) ; c: XIII-XVII. század; d: A falutól ÉNy-ra, a Máriaasszony sziget É-i felén templom- és településnyomok (Vörs I.). Kisebb foltokban a tsz-kertészet és az istállók környékén, továbbá a Tótok dombja és a vasútvonal közötti területen is gyűjthető középkori kerámia (Vörs 11-12. és 15.) Ezek a középkori falu résztelepülései lehettek; e: Csalog J. 1950-es próbaásatásán templomot és Árpád-kori objektumot vágott át. Eörs falu határjelét is ismerjük, amit 1165-1174 körül állítottak fel [Arch. Ért. 10 (1890) 127-130.] 91a: Vörs, Alsó-Vörs, csak 1787-ben említik templomának romjait. Innen származhat a somogytúri evangélikus templomba beépített XIII. századi pillérláb (Békeffy R. 1907. 88.); c: jellegtelen későközépkori kerámiatöredékek; d: Somogytúr evangélikus temploma körül, a házak kertjében szórványosan kerámiatöredékek gyűjthetők (Somogytúr 4.); e: Az azonosítás alapja, hogy a faluban élő hagyomány szerint, a templommal szemben lévő kereszt helyén valaha templom állt. Elképzelhető, hogy ez a lelőhely is Túrhoz (83.) tartozott, hisz a XV. században oppidum-nak nevezik (Csánki D. 1894. 583.), és a két lelőhely között kb. 600 m a távolság. 921?: Zabar, 1410 (Csánki D. 1894. 657.); b: Árpád-kori szláv helynév; e: A XIII-XV. században elnéptelenedett település a XV. században Somogyvárhoz tartozó praedium-ként tűnik fel. Talán a 109-110. településsel azonos. 93c: X-XI. század; d: Balatonberény Ny-i szélén, a vasúttól kb. 250 m-re 1957-es ásatás során Kovrig I. kora Árpád-kori sírokat és kemencéket tárt fel (Balatonberény 7.; Kocztur É. 1964. 9.); 94c: Árpád-kor (XII-XIII. század); d: A Nagy ároktól K-re, az országúttól D-re kisebb település nyomai a mocsár szélén (Balatonkeresztúr 7.). 95c: Kora Árpád-kor (X-XI. század) és XVI-XVII. század; d: Csiszta pusztától É-ra, a fonyódi út Ny-i oldalán a Nagy-Berekbe nyúló kiemelkedésen településnyomok (Buzsák 1.); e: A két korszak között oly nagy a különbség, hogy különálló településekről van szó. Az utóbbi a törökkorban keletkezett [Müller R. Studium I (1970) 78.]. 96a: IX-XI. század, szórványosan XIII. század is: d: A Fonyód-bélatelepi berekben 103,4 m A. f. magasságban 1934-ben Gallus S. ásatott a településen. 1963-ban Kralovánszky A. folytatta a feltárást [Gallus S. Arch. Ért. 47 (1934); Horváth B. Folia Arch. XIX (1968)]. 97c: XIII-XV. század; d: A balatonfenyvesi állomáshoz közel, a 100/b őrháztól D-re 400 m-re tőzegkitermeléskor agyagpalackot találtak. Talán egy kisebb halásztelepülésről származik [P'aradi N. Folia Arch. VII (1955) 141.]. 98c: IX-X. század; d: Népvándorláskor-végi temető a Lengyeltótiról Gyugyra vezető úton Gaál Lajos háza előtt (Gyugy 2.). 99c: XI-XIII. század; d: Béndekpusztán, a XII. századi templomromtól D-re 350-400 m-re 1956-57-ben XI-XIII. századi kemencéket tártak fel [Parádi N. Arch. Ért. 94 (1967) 20-38.] Ugyanott 1966-ban silógödör ásása közben újabb kemencéket vágtak át (Hács 6.); e: Ezen a lelőhelyen sem az ásató sem