Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

3. Müller Róbert: A fonyódi járás középkori településhálózata (A járás X-XV. századi településeinek jegyzéke)

66a: Rád (Rad), 1131-1141 (PRT I. 310., 595.); b: Kora Árpád-korra valló magyar névadás, szláv személynévből (Radislav) (Mikesy S. 1964. 339. Rede, Mező A-Németh P. 1972. 126. Tiszarád) ; c: XII-XVI. század, kerámia csak XV-XVI. század; d: Rád pusztától Ny-ra XII. századi templom romjai (Párád i N. Arch. Ért. 94/1967/22-23.). A rom körül településnyomok XV-XVI. századi kerámiatöredékekkel (Látrány 3.). 67a: Remeteudvar, 1237-1240 (PRT I. 315.); b: magyar helynév, XIII. századi; c: jellegtelen középkori kerámiatöredékek; d: Remete pusztától K-re a két kereszt közötti területen, egészen a halastavakig településnyomok figyelhetők meg (Somogyvámos 4.); e: A település nem sokkal az Albeus-iéle összeírás előtt keletkezhetett, mert a területet 1225-ben vette meg a pannonhalmi apátság a vityai jobbágyoktól és először a Szt. Jakab remetekolostor állt itt (PRT I. 312-314.). 68a: Ság (Sagh), 1211 (PRT X 396.); b: Visszavezethető az „erdő, kiemelkedés, domb" jelentésű ság közszóra (Mikesy S. 1964. 119. Bakonyság) elterjedése a törzsi helynevekkel mutat rokonságot, valószínűbb, hogy X-XI. századi katonai települést jelent (Győrffy Gy. 1959. 27.); e: Talán a 113. településsel azonos, bár ennek ellentmond az is, hogy egy 1769-es térképen Kéthelvtől É-ra tüntetik fel (PRT X. 396.). Térképünkön nem szerepel. 6ça: Ság, 1228-1230 (PRT I. 157.); e: Somogyvár közelében állt, Macs(i)tól és Almádtól Ny-ra. A XIII-XIV. században elnéptelenedett. Térképünkön nem tüntettük fel. 70a: Somogyvár (Sumich), 1091 (Csánki D. 1894. 582.); b: X. századi magyar helynév, a török eredetű „som" denominális -gy képzővel (Bárczi G. 1951. 58.); c: középkori kerámia; d: A somogyvári templomtól DK-re, a Faluvíz túlsó partján a domboldalban; a falunak a Faluvízre néző kertjeiben; Váralja pusztától ÉK-re a félszigetszerű nyúlvány K-i felén településnyomok figyelhetők meg (Somogyvár 1., 6., 10.); e: Az egymástól elég távol elhelyezkedő lelőhelyek ugyanannak a településnek, Somogyvárnak voltak részei. Már az Árpád-korban valószínűleg 5 temploma volt a helységnek (Kogutovicz K. : Dunántúl és Kis-Alföld írásban és képben. II. Szeged, 1936. 189.). A Váralja puszta melletti település talán Hidassal volt azonos (ld. 38.). 71a: Sorok (Soruk), 1358 (Csánki D. 1894. 641.); b: Talán magyar személynévi eredetű helynév, Árpád-kori; e: A Szöllősgyörök, Ordacsehi, Fonyód közötti területen kereshetjük. jza: Sudak (Swdak), 1403 (Csánki D. 7894. 641.); b: Szláv személynévre visszavezethető helységnév; c: XII-XVI. század, a döntő többség XVXVI. század; d: A Lengyeltótiból Hácsra vezető út jobb oldalán, az egykori Horváth tanyától DDK-re kb. 600 m-re, a Sudak dűlőben nagyobb település nyomai (Hács 1.); e: Erdélyi L. ezzel a faluval azonosítja az 1216-ban Zidihc néven említett települést (PRT I. 317.). -?}a: Szentgyörgy, Besenye-Szentgyörgy, 1333-1334 (Békeffy R. 1907. 111.); b: A patrociniumról elnevezett helységnevek a tatárjárás után tűnnek fel nagyobb számban (Mikesy S. 1964. 216.). Településünk lehet korábbi is, Magyar K. szerint XII-XIII. századi (1971. 9.); c: Jellegtelen középkori kerámiatöredékek; d: Pusztaszentgyörgytől Ny-ra van a kis település temetője. A temetőtől Ny-ra szórványos településnyomok figyelhetők meg. A temetőben álltak a középkori templom maradványai, melyeket a század elején hordtak el (Lengyeltóti 6.); e: