Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)
3. Müller Róbert: A fonyódi járás középkori településhálózata (A járás X-XV. századi településeinek jegyzéke)
$6a: Macs (Mach), 1426 (Békeffy R. 1907. 104.); e: A Táska és Kölked közötti területen állt. Itt említi az 1536-os adólajstrom is (Csánki D. 1894. 626.). 570: Magyari (Mogorey), 1268 (Csánki D. 1894. 626.); b: XI-XII. századi, magyar eredetű és etnikumú helységnév; c: későközépkor; d: Csiszta pusztától D-re kb. 350-400 m-re nagy területen település, az út mellett pedig templom nyomai; e: A XIV. század végén hamisított tihanyi összeírásokban K-ről Akccsal, majd a három Kölkeddel, Ny-ról pedig Táskával határos, ahol a Medvogya árok a határ (PRT X. 397.). 58a: Muszt (Müsch), 1261 (Csánki D. 1894. 630.); e: Balatonszentgyörgy és Balatonújlak között a Muszti völgyi erdő őrzi a település emlékét. Ld. 18. 59<2: Nándord, 1388 (PRT X. 385.); b: A „dunai bolgár" népnévből képzett X-XI századi helynév, lakói katonáskodó elemek voltak (Győrffy Gy. 1959. 31.); c: X-XVI. század; d: A Landord pusztáról Szöllőskislakra vezető úttól É-ra a Méhesi dűlőben nagy kiterjedésű település és templom nyomai (Szöllőskislak 1.); e: Nándordból kettő volt egymás mellett. Mindkettő Gamással volt határos, így nem állapítható meg, hogy lelőhelyünk melyikkel volt azonos (PRT X. 394.). Lehet, hogy a nemesek és a somogyi konvent Nándordjának lakói csak uraik birtokrészei szerint különültek el egymástól, nem pedig településileg. A XVI. századi adólajstromok már csak egy Nándordról tudnak (Csánki D. 1894. 631.). 60a: Nyest, 1378 (Csánki D. 1894. 632.); e: A somogyvári apátság birtoka volt. Talán Somogyvár környékén állt. Térképünkön nem szerepel. 61a: Orda, 1230 (PRT I. 700.); b: Elképzelhető, hogy a Veszprém megyei Arda pusztához hasonlóan (Mikesy S. 1964. 102. Arda) Orda neve is foglalkozásnévre visszavezethető kora Árpád J kori helységnév, bár Heckenast G. nem ismeri; c: XIII-XVL század; d: Ordacsehitől Ny-ra a csatorna két oldalán a Rókalyuk és a Sarok földek területén településnyomok. A korai leletanyag csak az utóbbinál (Ordacsehi 6-6fa.). 62a: Oszlár (Ozlar, Ozlaar), 1416 (Csánki D. 1894. 633.); b: Az alánok népnevéből török környezetben képzett helynév, X-XI. századi, lakói katonák voltak (Győrffy Gy. 1959. 55-56.); c: Árpád-kor, későközépkor; d: Balatonújlaktól É-ra, a régi zsidó temetőtől D-re, a Nagy-Berek partján hosszan elnyúló keskeny sávban elterülő település nyomai (Balatonkeresztúr 4.). 63a: Pamuk (Banyk), 1428 (Csánki D. 1894. 589.); b: szláv eredetű helynév; c: XV-XVI. század; d: Pamuktól D-re, a községi temetőben és környékén nagyobb település nyomai (Pamuk 4.). 64a: Péntekhely, 1333-1344 Békeffy R. 1907. 107.);/?: XIII-XIV. századi magyar helynév; c) XIV-XVI. század; d: Péntekhely pusztától ÉNy-ra, a műúttól Ny-ra a domb K-i lejtőjén településnyomok (Látrány 4.); e: Az 1414-es határjárásban Taad al. nom. Pentekbel-ként szerepel (PRT X. 634.). Ezért Csánki D. feltételezi, hogy azonos a veszprémi káptalan birtokai között 1082-ben szereplő Tatb helységgel (1894. 636.). Tád valószínűleg egy Tá- kezdetű keresztnév -t, -d képzővel (Mező A.-Németh P. 1972. 117., Bárczi G. 1951. 162-164.). 65a: Petend, 1390 (Csánki D. 1894. 636.); b: A Péter személynévből képzett helységnév lehet kora Árpád-kori is; c: XIII-XVL század, főleg XV-XVI.; d: Petend majortól É-ra, a Hácsból Gyugyra vezető út bal oldalán a Jandi patak partján településnyomok (Hács 3.).
