Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

3. Müller Róbert: A fonyódi járás középkori településhálózata (A járás X-XV. századi településeinek jegyzéke)

várig, kb. 500x350 m (Balatonszentgyörgy 1.) Sági K. leletmentéséről Müller R. VMMK h (1972) 196-197.; e: A kerámia és az okleveles adatok alapján a XV. században vált ki a korai Battyán (7.) faluból. ça: Béndek (Bennek), 1331 (Csánki D. 1894. 591.); b: Személynévi eredetű, korai helynév; c: XIV-XVI. század; d: Az Árpád-kori templomromtól és az ÁG irodáitól É-ra nagy kiterjedésű telep maradványai, a lelőhely átnyúlik a Kacskovics-féle földekre is (Hács 5.); e: A település Árpád-kori történetére ld. 99. 10a: Bereg, 1426 (Békeffy R. 1907. 89.); b: Lehet ,berek' jelentésű személynévből (Pais D. 1922. 98.), vagy pedig természeti környezetéről (Nagy-Berek) elnevezett település; c: Csak ez az egy adatunk van róla. Békeffy R. Lengyeltóti tájékára helyezi, Csánki D. nem ismeri. 11a: Berény, Fancs-Berény, 1116-1121 (Szentpéter

y I. 1927. 363.); b: A Berény helynév elterjedése törzsnévből képzett helyneveinkkel mutat rokonságot. X-XL századi. Török (Németh Gy. 1931. 145-147.) vagy bizonytalan etnikumot jelöl (Győrffy Gy. 1959. 64.). Magyar K. a besenyőkkel hozza kapcsolatba a berényeket (1971. 16.). A Fanes a XI. századtól kimutatható bizonytalan eredetű személynév (Bárczi G. 1951. 62.); c: XV-XVI. század; d: A mai falu helyén állt, a templom és temető környékén településnyomok (Balatonberény 8.), a templomban gótikus szentségház és ülőfülke (Draveczky B.-Sági K.-Takáts Gy. 1964. 8.). 12a: Berény (Naghberen), 1449 (Csánki D. 1894. 592.); c: jellegtelen középkori kerámiatöredékek; d: Pusztaberény központjától DDK-re szórványos településnyomok (Lengyeltóti 5.); e: A középkori falu a mai puszta helyén állt. Templomának maradványait elhordták (Draveczky B.-Sági K.-Takáts Gy. 1964. 40.). Bár Erdélyi L. azonosítása bizonytalan, az 1230-ban említett maior villa Béren (PRT I. 700.) csak ezzel a faluval lehet azonos, hisz a többi falu is ezen a vidéken állt. 13a: Berény (Béren), 1228-1230 (PRT I. 691.); c: jellegtelen középkori kerámiatöredékek; d: A Halsak patak völgyében, a Helai dűlőben. Az erdő mellett mesterséges halmon félkör szentélyzáródású román templom maradványai (Kisberény 1-2.). 14a: Berkes (Berkus), 1331 (Csánki D. 1894. 593.); b: A természeti környezetre visszavezethető helynév; e: Lengyeltóti és Karád között állt. Térképünkön nem szerepel. 15a: Besenyő, 1333-1334 (Békeffy R. 1907. 91.); b: Népnévből származó korai helynév, besenyők lakták (Győrffy Gy. 1959. 61.); c: XIV-XVI. század; d: A Fonyódról Bézsenypusztára vezető úttól É-ra, a félsziget végén (Fonyód 8.); e: A pápai tizedjegyzék adata erre a Besenyőre vonatkozik, a korábbi említések nehezen azonosíthatók: 1091 (PRT XII/B. 150.), 1131-1141 (PRT I. 595.). 1335-ben részben a türjei prépostságé (Csánki D. 1894. 702.). Ezt az adatot Magyar K. hol erre a besenyőre, hol a mai Balatonszentgyörgy előzményére vonatkoztatja (1971. 8. és 15.). 16a: Besenyő, 1298 (Csánki D. 1894. 593.); c: XI-XIII. főleg XII-XIII.) és XV-XVI. század; d: A balatonszentgyörgyi vasútállomástól D-re, a Kenderföldi réten végigvonuló kiemelkedésen (Balatonszentgyörgy 4.). Ui. 1969-ben csatornázás során késő Árpád-kori lakóházat és XV-XVI. századi szemétgödröt vágtak át (Balatoni Múzeum R. 69. 179-180.); e: A későközépkorban lakatlan ill. gyéren lakott lehetett (1435-ben praedium), talán ezért találtunk a terepbe-