Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)
2. Magyar Kálmán: A somogyvári apátság Péter titulusának forrásairól (Adatok a korai magyar egyházszervezés kérdéséhez)
A titulus további korai jelentkezését figyelhetjük meg a kalocsai érseki székhely káptalanjáról fennmaradt újabbkori említésnél. A kalocsaival egyesülő bácsi káptalant Szent Pálról, míg egy másik bácsi egyházat Szent Péterről neveztek el. 50 Az ugyancsak érseki székhelyen, Esztergomban - a vár tövében szerepel a vízivárosi Szent Péter egy ház. ol Nagyon lényeges, hogy szinte a legkorábban szervezett pécsi egyházat is Szent Péter tiszteletére dedikálták. 02 A királyi temetkezőhelyként is szereplő egri püspöki székhely Szent István prépostságát pedig Szent Péter néven is említik. 0 '' A bihari dukátusi székhely egyházát ugyancsak Péter tiszteletére szentelik. Fontos adat, hogy ebben a templomban őrzik a Tízezer Vértanú katona relikviáját. o/| A másik dukátusi központban, Nyitrán a város falain kívül lévő közeli hegyen - Szent Péter és Pál tiszteletére építenek kolostort. 0 ' Véleményünk szerint a somogyvári ispánsági székhelyen a XI. századi kápolna (Szent Péter) is a földvárban, vagy annak közelében kiemelkedő helyen lehetett/' 1 ' Hasonlóan korai alapításra utal a váradi „ecclesia sancti Petri de monte"." A bodrogi, a pozsegai ispánsági központban pedig Péter titulusú apátság, illetőleg társas káptalan létezett. 58 Valószínűleg a XI. század első felében épülhetett a borzovai várispánság központjában, Kisvárdán Szent Péter egyház. S végsősoron ugyanerre az időre keltezhető a szegedi és az aradi hasonló titulusú templom. 0 " Adataink alapján arra következtethetünk, hogy a legfontosabb királyi, egyházi és ispánsági központokban Szent Péter titulusról elnevezett egyház áll már a XI. század elején. Milyen adatok bizonyítják ennek egyházpolitikai és történeti hátterét? A korai Szent Péter titulusok magyarországi jelentkezésével összefüggésbe hozható I. István 1007-ben Rómában történő látogatása. Szent István ezután a Péter templom mögött - védőszentjének tiszteletére - egyházat és zarándokházat is építtet. Ugyanakkor az államalapító a másik igen fontos itáliai, egyházi központban: Ravennában Vasas Szent Péter tiszteletére alapít nagyhírű monostort. 60 A régebbi, sok esetbenn elavult adatok szerint a római orientáció mellett I. István a pápától különleges jogokat: „apostoli" képviseletet is nyer. A legújabb történeti irodalom már cáfolta István „apostoli" legátusi voltát, mivel Magyarország Rómától: Szent Pétertől való függésének történeti megalapozását - 1100 körül - Hartvik püspök végezte el. 61 Ennek ellenére a Péter titulushoz kapcsolódó korai cgyházalapítások részben a Rómával meglévő, de főképpen a szimbolikus kapcsolatra mutatnak. Hiszen jól ismert, hogy István Rómától kérte 1000-ben a koronát. S az sem véletlen, hogy a magyar egyházszervezet 1001 körüli írásos megerősítése Ravennában történik. 62 Hangsúlyoznunk kell azonban azt, hogy István királynak és államának függése Rómától szinte mindig szimbolikus. S az is biztosnak mondható, hogy István halála után a pápai udvar értelmezte át ezt a viszonyt a saját szemszögéből. Hiszen VII. Gergely Salamonnak arról ír: „István király minden joggal és hatalommal Szent Péternek ajánlotta fel az országot". Itt szerepel az is, hogy „Henrik császár pedig, mikor az országot Szent Péter tiszteletére meghódoltatta és a királyt (Aba Sámuel) legyőzte, lándzsát és koronát küldött Szent Péter sírjához, győzedelmének dicsőségére oda irányozván az ország jelvényeit, ahonnan méltósága ered." 63 Ez az adat azzal is kiegészíthető, hogy III. Henrik IX. Benedek pápától - az 1044. évi hadjárat előtt - Szent Péter sírjáról kért zászlót. A lándzsaküldésscl a császár Péter támogatásának tulajdonította a győzelmet. Viszont az is biztosnak látszik, hogy a Szent Péter kultusz jelentkezésén túl István
