Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

9. Lagzi István: Francia menekültek Magyarországon (Balatonbogláron) a második világháború idején (1942-1945)

97- HL. H. M. 1944-21-21-6823-400400. Vö. HL. H. M. 1943-21-21-6756-497573. A francia menekültek 1943 végén előszeretettel (és nem céltalanul) utaztak Erdélybe. A Vkf. 2. D. szerint ,,A német katonai attasé (is) panaszkodott, hogy a K(olozs)-vári francia konzul túl sokat foglalkozik az abba az irányba törekvő fr.(ancia) internáltakkal." Jugoszláviában különböző nemzetiségűek együtt harcoltak a Jugoszláv Népi Felszabadító Hadsereg kötelékében. Vö. M. I. Szemirjaga: Antifasiszta népfelkelések 1941-1945. Bp. 7-51. oldal.; Zbornik dokumentana i podataka o narodno-oslobodilakom ratu jugoslovenskih naroda (Red. obor.: Markovic-V eselinov-Zsarko itd.) T. I. Knj. 1—12. Beograd 1949-1956. ; Harcban a fasizmussal. Igaz Szó, 1963. 21. sz. 46-52. oldal. Lásd még, Magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen. Dokumentumok a magyar ellenállási mozgalom történetéből 1941-1945. Szerk.: Harsányt János őrnagy. Bp. 1966. 821-859. oldal. (Bibiliográfia.) 98. Gellért Gábor egyik népszerű munkájában (Lázas nyár. 1944. március 19-1944. október 15. Bp. 1967. 124-125. oldal.) említést tesz arról, hogy Hallier ezredes (volt) francia katonai attasé felkereste a Honvédelmi Minisztériumban Utassy Lóránd ezredest, aki javaslatot tett egy „esetleges" lengyel, francia menekültekből Budapesten felállítandó karhatalmi (!) alakulat létrehozására. ,, . . . javaslatunk a következő: járuljon hozzá ön, hogy mi az internált francia, angol, lengyel, amerikai katonai személyek, illetve a számunkra megbízható lengyelekből nemzetközi rendőrséget szervezzünk." Hallier ezredes abból indult ki, hogy ,,. . . akár marad Horthy, akár távozik, bizonyos karhatalomra a fővárosnak szüksége van, hiszen a régi szétzüliött. A csőcselék ilyen helyzetben felettébb veszélyes lehet, és az ... oroszokat valamiféleképpen ellensúlyozni kellene." Az előbbiekhez hozzátartozik az is, hogy az ún. „Hallier akció" tulajdonképpen a „fennálló helyzet" megmentésére irányult. Ugy véltek, hogy a „nemzetközi rendőrség" ellensúlyozhatja a „felforgató elemek" (értsd: kommunisták) tevékenységét. A szovjet csapatok gyors előretörése következtében - szerencsére — nem valósulhatott meg Hallier ezredes terve. 99. A francia katonai attasé kérése alapján 1944. január 5-én Geysseley Jean Pierre abbé utazási igazolványát meghosszabbították, így lehetősége volt arra, hogy a Magyarországon lévő francia menekülteket felkeresse és szervezzze a felállításra kerülő francia partizáncsoportokat (HL. H. M. 1944-21-21-6823-400400.). ; Hamar Erzsébet, i. m. 100. Jabloncai Pál: Franciák a Szentkirályi utcában. Új Magyarország, 1945. július 16. KM. a. Ugyanott. 102. Francia hála a magyar családoknak. Új Magyarország, november 21. 103. Párizs felszabadításáért magyar partizánok is harcoltak, Marsall László vezetésével egy egész század. Koenig tábornok és Roll ezredes, a párizsi partizáncsapatok parancsnokai, a főváros felszabadulása előtti napon megszemlélték a magyar antifasiszták által védett barríkádokat is. Koenig tábornok megkérdezte Marsall századostól: „Mióta harcolnak partizánjainkkal? - Amióta a németek francia földre léptok. - De hiszen Magyarország Németország szövetségese! - Csak a magyar kormány a nácik szövetségese Tábornok Úr! Mi (magyarok) évszázadok óta harcolunk a németek ellen . . ." - Köszönjük! Örülünk, hogy ilyen magyarok is vannak." - fejezte be a beszélgetést a szemlén résztvevő Yvette belügyminiszter. (Marsall László: Párizs felszabadításának története. Új Magyarország. 1945. szeptember 25.) ; Vö. Magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen. Dokumentumok a magyar antifasiszta ellenállási mozgalom történetéből 1941-1945. Szerk. Harsányt János. Bp. 1966.; Pécsi Anna: Magyar antifasiszták a francia és a belga ellenállási mozgalomban. Fegyverrel a fasizmus ellen c. kötetből. Szerk. Gazsi József és Pintér István. Bp. 1968.