Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

6. Bencze Géza: Török Ferenc, Somogy megye mérnöke (1799-1832)

igen szerény ismereteink vannak építészi tevékenységéről. Mindezeken túl külön feladat lenne annak megvizsgálása, hogy egyéb mérnöki teendői mellett milyen építészi tevékenységet folytatott. Nem lehetetlen ugyanis, hogy irányítása alatt a megyében számos épület készült el. Sokéves működése alatti személyi kapcsolatairól is igen keveset tudunk. Egyedül Somssich Pongráccal folytatott gyakori levélváltásából derül ki, hogy a hivatalbéli közös tevékenységen túl bizonyos személyes kapcsolat is alakulhatott ki közöttük. Hozzá írott leveleiből derül ki, hogy 1828 tavaszától Török többször panaszkodott vissza-visszatérő betegeskedésére, amelynek gyógyítására Kaposvárra járt be orvoshoz. A pesti egyetemen, az Institutum Geometriáimban mérnöki tanulmányokat folytató Miklós fiának többször is meghagyta, hogy Somssich Pesten tartózkodásakor nála mindenkor tiszteletét tegye s ugyanakkor az alipán pártfogását is kérte fia támogatására.

4A megyei középületek építési munkálatainak megkezdése után Törököt mind gyakrabban szólította kötelessége a Dráva mellé. Korábban is töltött rövidebb-hosszabb időt a drávai munkák mellett, elsősorban ha a megye jelentést kért a töltések állapotáról, vagy a folyó kártételeiről. 1822-ben töltött először hosszabb időt itt,

43 amikor - feltehetőleg a megye utasítására - 26 napig Drávatamási vidékén térképezett Csigó János mérnöksegéddel, aki még ez évben Győry József tiszteletbeli mérnökkel folytatta a megkezdett munkákat. Valószínű, hogy ezt a folyamfelmérést az év elején, Csurgón tartott gyűlésen határozták el, mert akkor már bebizonyosodott, hogy az elmúlt években Drávakeresztúrnál, Zákánynál és Babócsánál végzett töltésjavítások- és építések nem érték el a kívánt célt, a községek földjeinek védelmét. Csak Zala, Somogy, Baranya, Kőrös és Verőce közös, összehangolt munkájával lehetett volna a Drávát gátak közé szorítani, kanyarulatait átmetszeni és így biztosítani a hajózóutat és az ármentesítést. Végül a csak közösen megoldható feladatra, az érdekeltek összefogására Királyi Biztosságot rendeltek ki Skerlecz József kamarás elnökletével. A Biztosság munkájának segítésére, valamint az adott helyzet felmérésére a megyével is bizottságot küldettek ki 1826 őszén. A Királyi Biztosságnak teendő javaslattétel érdekében utasították Törököt, hogy kezdje meg a Dráva folyó felvételezését. 1827 márciusától szeptemberéig térképezett Török először Győry mérnökkel, majd Csorba Jánossal, aki diploma előtti mérnöki gyakorlatát teljesítette ekkor Török mellett.

44 A Dráva vizsgálatára kiküldött bizottság jelentésének alapját az a libellációs jegyzőkönyv *• és ma még ismeretlen térképlapok - képezte, amelyen felvetették a Rinya befolyásától a drávatamási zátonyig tartó Dráva szakaszt/

15 Ekkor térképezett Török Verőce környékén is. Somogy addig is jelentős erőfeszítéseket tett a Dráva legalább részbeni megfékezésére, állandó drávai mérnököt is alkalmazott már i82i^ben, Vauthier Leopold, későbbi horvátországi kir. mérnök személyében. Az 1827-es felvételek után Török a töltések és gátak munkálatait ellenőrizte és vezette, a térképezést Győry és Mótsy Sándor folytatták és irányították a Drávaszentmárton környéki munkákra a szigeti járásból kirendeltek munkáját.

46 1828-ban Török ismét térképezéssel foglalatoskodott a Dráva mellett, ekkor készítette számos kanyarulatmetszésének tervét. Nyomukat követhetjük Drávaszentmárton és Barcs között, Keternél, a Rinya mentén és a sokáig vitás Répás területén is. 1829-ben Zákány és Gyékényes környékén térképezett a szentgyörgyi határőrvidéki katonai mér-