Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

3. Müller Róbert: A fonyódi járás középkori településhálózata (A járás X-XV. századi településeinek jegyzéke)

A FONYÓDI JÁRÁS KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSHÁLÓZATA MÜLLER RÓBERT Munkánk alapját a fonyódi járás területén 1964-1966 között végzett terepbejárások alkotják.

1 A régészeti adatokat igyekeztünk azonosítani az írásos forrásokban szereplő, többé-kevésbé lokalizálható falvakkal, ill. kiegészíteni a településnevek etimológiájával. Adatainkat a munkához csatlakozó függelékként közöljük. A településhálózat kialakulásának felvázolása, ill. korszerű településtörténet csak e három forráscsoport együttes felhasználásával készíthető.

2 Mindhárom tudományág olyan korlátokkal rendelkezik, hogy csak az egyik adataira építve túl nagyok lennének a hibalehetőségek. A régészeti terepbejárás elsősorban szántóföldön eredményes, kisebb az esély a belterületeken,

3 a művelés alá nem vont részeken pedig egyáltalán nem folytatható. Ez különösen a korai Árpád-kor kutatása során okoz nehézségeket, mert az alacsony balatoni vízállás idején keletkezett települések a Nagy-Berek partján nem kutathatók fel. Emellett az anyaggyűjtés során talált kerámiatöredékek nem mindig ölelik fel a település fennállásának teljes időszakát. Rád (66) falu neve pl. kora Árpád-kori településre utal.

4 Ezt támasztja alá az egykori falu helyén álló XII. századi templom romja is. A romok körül azonban csak XV-XVI. századi kerámiatöredékeket találtunk. Egy település nevének feltűnése írásos forrásban csak ritkán esik egybe a település keletkezésével. A korán elnéptelenedő települések egy része így nem is szerepel forrásainkban. Az oklevelek tekintetében területünk mégis szerencsésnek mondható. A települések egy része ugyanis korán egyházi birtokká lett. A pannonhalmi, a tihanyi és a somogyvári apátság XI. századi alapítólevelében, ill. összeírásában és a veszprémi káptalan 1082-es összeírásában említik már területünk falvait, de X-XI. századiak az almádi monostor alapítólevelében (11261121) felsorolt települések is. Mégis a kora Árpád-kori települések nagyobb része csak XIII. századi vagy még későbbi forrásban tűnik fel először. Nándord (59) falu neve X. századi településre utal, a lelőhelyen talált legkorábbi kerámia is X. századi, de oklevél csak 1388-ban említi. További nehézséget jelent, hogy az éppen csak megemlített települések lakottságára nincs mindig bizonyíték, ezek egy része feltehetően csak „álfalu" volt. A helynevek etimológiájával kapcsolatban a következő problémák merülhetnek fel. Eltekintve az egyelőre megfejthetetlen helységnevektől, több településnév eredete bizonytalan, ill. a különböző kutatók különbözőképp származtatják őket. Pl. a Ság (68., 69.) falunevet visszavezetik az 'erdő, kiemelkedés, domb' jelentésű közszóra is, de a törzsi helynevekhez hasonló elterjedése miatt jelenthet