Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

Függelék - A Somogy megye múltjából (1970-1974) c. Levéltári Évkönyv 1-5 kötetének a vitája 1974. szeptember 26-án Kaposvárott

kötetben került közlésre, és a másik, ameiy a kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepét elemezte Új laki Miklós birtokpolitikájában, s amely a IV. kötetben jelent meg. Megítélésem szerint rendkívül figyelemreméltó, hogy mindegyik kötetben értékes tanulmányokkal szerepel a Dél-Dunántúl történeti feldolgozásában eddig még meglehetősen hiányosan féltért, de igen fontos korszak: török megszállás időszaka. Ez utóbbinak gazdasági életére vet fényt Vas Előd: Törökkoppány 1556. évi első török adóösszeírása című munkája és Bendefy László: A juti gátak és a Balaton törökkori magas vízállása című tanulmánya, az előbbi a III. és az utóbbi a IV. kötetben. Ezt egészíti ki Csorba Csaba V. kötetben megjelent műve az erődített és várrá alakított kolostorok helyzetéről, beilleszkedéséről a törökkori dél-dunántúli végvári rendszerbe. E fent említett tanulmányok mindegyikének jellemzője, hogy Somogy megyét a ,,nagy egészben" szemlélik, mindig az országos és olykor az európai fejlődésbe ágyazzák be. Az elemző vizsgálatok általában a különbségek, az extremitások felfedésére irányulnak, s úgy tűnik Somogy megye történetében erre bőven akadt példa. Ahogy a mához közeledünk, a kötetek tematikája egyre sokoldalúbbá válik. Nem kívánok külön foglalkozni a gazdaságtörténeti tanulmányokkal, amelyről önálló referátum hangzott el, mégis utalnom kell témáik sokoldalúságára: a víz szabályozás (Bencze tanulmányai az I., II. kötetben), és a Dráva hajózás (Erdősi munkája a III. kötetben), a mezőgazdasági és ipari üzemtörténet (Tóth Tibor elemző tanulmányai a mernyei uradalom gazdálkodásáról az I., IL, V. kötetben, Bakács Istvánnak a somogyvári uradalom a XIX. sz. végi gazdálkodását ismertető tanulmánya' a III. kötetben, Lehmann Antalnak a szentlukai üveggyárról és jenéi Károlynak a MIR üzemeiről készített tanulmánya a II. kötetben, továbbá Takács Eva tanulmánya az állami erdészeti igazgatás első korszakának történetéről az V. kötetben.) Ezek önmagukban is kitűnő részlettanulmányok, de így e kötet egészében ékeken a megye történetének egy adott időszakában jelentkező egyes gazdaságtörténeti kérdéseit oldják meg elmélyült történetírói módszerekkel. A parasztságtörténcti kutatásokhoz jelentenek pluszt Simonffy Emilnek az első három kötetben közölt tanulmányai és Tóth Tibor IV. kötetben publikált munkája, továbbá Kanyar József és Benke József művei. (Az előbbi szerző az 1935-ös földbirtok statisztikát elemzi, illetve az új gazdák helyzetét vizsgálja a II. és III. kötetben, továbbá az 1S95. évi mezőgazdasági összeírások tükrében mutatja be Somogy agrárgazdaságát a II. kötetben. Benke József a Somogy megyei termelőszövetkezeti mozgalom történetét tekintette át a IV. kötetben megjelent tanulmányában.) A szerkesztő egyik nagy érdeme, hogy a kultúrtörténet mindegyik kötetben kiemelt helyet kapott. Egy 1721. évi vallásügyi vizsgálat alapján a megye XVII. és XVIII. századi művelődési képét vázolta fel Ladányi Sándor a III. kötetben. A XVIII. század közepének műveltségi viszonyairól ad rajzot Fallenbüchl Zoltán 1738/39. évi összeírásokat elemző munkája a II. kötetben, s az 1770-1789 közti iskola, tanuló és tanító összeírás adatai alapján a megye műveltségi állapotát ismerteti és értékeli a kötet szerkesztője Kanyar József az I. kötetben. Helyet kaptak azonban városfejlődési tanulmányok (Riizsás Lajos a mezővárosi tejlődést és Vörös Károly a dualizmuskori városfejlődést mutatja be a IV. és V. kötetben), továbbá Kaposvár kultúrtörténetéről is képet kapunk. (Kanyar József műve IV. kötet.) Jól egészítik ki ezt a kiegyezés előtti és a dualizmuskori Somogy népoktatásáról Kelemen Elemér tollából közölt tanulmányok. A regionális kutatás általános célkitűzéseinek megfelelően e kötetekben - a tanulmányok számát tekintve - némiképp háttérbe szorult a politikatörténet, bár e vonatkozásban az utolsó kötet „profilja" jobb, mint az előzőké. E kötetben Andrássy Antal „Somogy a császári megszállás alatt" című tanulmányában az 1848. január-áprilisi eseményeket tisztázza elemzőén, míg ugyanebben a kötetben Szili Ferenc: „Az 1905-1906. évi kormányzati válság és annak következményei Somogyban" c. tanulmánya politikai kérdésekből indul ki, de következtetései már elsősorban a gazdaság- és társadalomtörténet szempontjából hasznosíthatók. Hézagpótló tanulmány ugyanebben a kötetben Lagzi István: Lengyel menekültek Somogy megyében a II. világháború idején című munkája, amely több, különböző típusú forrásra támaszkodva tekinti át a témát, s ezzel a II. világháború hátországtörténetéhez ad újat. A modern történettudomány analitikus módszereivel kerültek feldolgozásra Borús József tollából a Somogy földjén a második világháború idején folyó harcok az I. kötetben, míg az újjáépítés korszakához szolgáltat adalékot Andrássy Antal tanulmánya: Az MKP tevékenysége és az 1945-ös választás Somogyban című munka a II. kötetben. Az első kötetben kapott helyet egy intézménytörténet: a pécsi kereskedelmi és iparkamara működésének ismertetését Kopasz Gábor végezte. Három iratközlés is helyet kapott itt, amelyben Mészáros Károly, a Tanácsköztársaság Somogy megyei történetének írója ezen