Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

Függelék - A Somogy megye múltjából (1970-1974) c. Levéltári Évkönyv 1-5 kötetének a vitája 1974. szeptember 26-án Kaposvárott

dulási eseménynaptár, a helytörténeti kalauz, az 1945-ös megyei iparstatisztika, nem kevésbé a felszabadulás fellelhető képanyaga hézagpótló összeállítások. A levéltárak kis létszámmal dolgozó, tudományos, közművelő és igazgatási fel­adatokkal is elhalmozott intézmények. Merész és elismerésre érdemes vállalkozás, ha rend­szeresen, méghozzá évente megjelenő tanulmánykötetek szerkesztésére és megjelentetésére szánják rá magukat. Eddig 4 dunántúli levéltár lépett erre az útra és a vállalkozás mind­egyiknek sikerült. A „Somogy megye múltjából" mellett, amelynek 5. kötete a napokban hagyta cl a sajtót, a „Tanulmányok Tolna megye történetéből", a „Fejér megyei történeti évkönyv" és a „Baranya megyei helytörténetírás" kötetei is évről évre rendszeresen meg­jelennek. A hely történetírás ilyen szintű művelése nemcsak a megye múltjának - önmagának is nagyon fontos - feltárásához vezet el bennünket, hanem sok alapvető tanulmánnyal gazda­gítja országos történetírásunkat is. A Somogy megyei leváltári évkönyvek tanulmányait az előttem szólók - egy-egy szakterület országosan is elismert képviselői - sokoldalúan ele­mezték és méltatták. Én e helyen a kötetek tartalmának vizsgálatával kapcsolatosan csupán egyetlen lényeges vonásra szeretném a figyelmet ráirányítani. A kötet szerkesztőjének a he­lyi szerzőkön kívül sikerült a főváros és több vidéki város elismert történészét is munkatár­sul megnyernie. E szerzők a legtöbb esetben megyén kívüli forrásanyagra támaszkodva ké­szítik el tanulmányaikat, nem egy esetben ilyen jellegű források közzétételére vállalkoznak. Sok olyan ismert vagy éppen a tanulmányírás keretében felkutatott somogyi vonatkozású dokumentum feldolgozására kerül így sor, amelyet - csak megyei kutatókra számítva — esetleg csak évek vagy évtizedek múlva lehetett volna tervbe venni. Somogy történetének feltárása az évkönyv révén ilyen vonatkozásban - bátran mondhatjuk - országos üggyé is vált. Ugyan c jól megválasztott szerzői gárda biztosítja a tematika gazdagságát, amit a kötetek méltatásaként szintén meg kell említenem. Amikor az egyik megyei tanács elhatározta, hogy gondoskodni fog helytörténeti szö­veggyűjtemény kiadásáról, a Somogy megyei kötetet jelölte meg mintaként. A Levéltári Igaz­gatóság adandó alkalommal bátran ajánlhatja más levéltáraknak a „Somogy megye múlt­jából" köteteit is. S hogy e kötetek és más levéltári kiadványok kölcsönösen eljussanak a történetírás művelőihez, a Levéltári Igazgatóság felszabadulásunk 30. évfordulójára gon­doskodik a levéltári kiadványok bibliográfiájának elkészítéséről és közzétételéről. A helytörténetírás egyúttal alap a sokoldalú és magasszintű közművelődés számára is. De vajon c kötetek eljutnak-e a mogyén belül is mindenhová, ahol iskolai órákon, szak­körökben, honismereti szakosztályokban hasznosítani tudnák? A kultúra megyebeli munká­sainak, pedagógusainak, könyvtárosoknak, társadalmi szervezetek aktivistáinak közreműkö­désére is szükség van ahhoz, hogy e tanulmánykötetek tudatformáló erővé is váljanak s így a tudomány és a közművelődés terén egyaránt betöltsék hivatásukat. A Levéltári Igazgatóság nevében a „Somogy megye múltjából" eddigi köteteihez szívből gratulálok, a továbbiakhoz pedig sok sikert kívánok. T. MÉREY KLÁRA tudományos főmunkatárs korreferátuma: Tisztelt Tanácskozás! Napjainkban világszerte fellendült a regionális kutatás, amely egy-egy tájegységre, vidékre korlátozódik, illetve koncentrál, a mikrotájat teszi alapos kutatás tárgyává. Ez a kutatás korántsem egyirányú, és nem is jellemezhető, nem is értékelhető azonos normákkal. A közgazdasági, politikai, történelmi ihletésű vagy célzatú regionalizmus, a mikrokutatások­nak rendszere épp úgy megtalálható ma már Franciaországban, mint Lengyelországban, Debrecen környékén, mint Pécsett. A régió-í/t;, mint kutatási irányzat épp úgy hódít a föld­rajztudományban, mint a történettudományban, a közgazdaságtudományban, a szociológiá­éi a néprajztudományban és így tovább. Kultúránk spccializálódási törekvéseinek egyik ága ez, amely nem horizontálisan, hanem vertikálisan kívánja szétválasztani, finomítani, elemezni a társadalmi vagy gazdasági jelenségeket, egységes térben, de különböző időben vagy külön­böző szempontok szerint szemlélve azokat, s c mikrokutatásokból akar tipizálni, távolabbi következtetéseket levonni. Szerencsésen ötvöződik tehát e törekvésekben a különböző tudo­mányágaknak az az egységes célkitűzése, hogy a maguk eszközeivel ne az elvont tudomá­nyosságot, hanem az emberiség életének könnyebbé tételét szolgálják, azt mozdítsák elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom