Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

Függelék - A Somogy megye múltjából (1970-1974) c. Levéltári Évkönyv 1-5 kötetének a vitája 1974. szeptember 26-án Kaposvárott

Első olvasásra szembetűnik, hogy a „Somogy megye múltjából" a megye történelmének egészét igyekszik átfogni, a kezdetektől napjainkig. Nem szűkíti le tehát érdeklődését az utolsó ötven vagy száz évre, de nem szorítkozik csak a régmúlt időkre sem, hanem a múltai a maga egységében veszi. A fejlődés, ha korszakokra psztható is, nem vagdalható fel. Mivel pedig egyetlen nemzedéknek sem adatott meg, hogy a semmiből kezdje az építést, tehát csak úgy tudjuk tevékenységünket értékelni, ha a fejlődést egészében nézzük. Szóljunk mindenekelőtt a forrásközlésekről. Sűrűn talákozunk velük mind az öt kötetben, részben eredeti nyelven, részben magyar fordításban, bővebb vagy gyérebb felvilágosító magyarázatokkal kísérve, de mindig olyan esetben, amikor a közölt adatok több szempontból is felhasználhatók. Ilyen forrásközlést találunk a somogyi konvent középkori okleveleiből, a XVI. századi török-magyar világ török és magyar jobbágy- és adóösszeírásaiból, a XVIII. századi vallási viszonyokról, ahogy az 1919-cs ellenforradalmi rendszer közigazgatási berendezkedését dokumentáló iratokból. A források közérdekűek és publikálásuk teljes tudományos szakszerűséggel történik. A közlemények zömét természetesen a feldolgozások, a tanulmányok teszik ki, de ezek is kivétel nélkül mind új anyagot dolgoznak fel, s olyan problémákat világítanak meg, amelyeket eddig sehogy, vagy csak nagyon kevéssé ismertünk. Tehát nem már korábban kiadott és ismert feldolgozások adatait értékelik át az új szemlélet jegyében, aminek szintén megvan a jogosultsága, hanem cgytől-egyig műhelymunkáknak, egyéni kutatásoknak az eredményei és valamennyi egy-egy eddig fehér foltot fed be a megye történetének ismeretében. Első helyen azokat a tanulmányokat említem, amelyek a táj arcának változásaival foglalkoznak. Történetírásunk sokáig elhanyagolta ezt a problémát, a földrajz hatáskörébe utalta, illetve egyszerűen nem vett róla tudomást. Pedig lényeges, hogy a középkori történelem, egy más arcú tájban ment végbe, más volt a vidék flórája, faunája, más volt a tájnak emberkéz szabta alkata, máshol folytak a folyók, más volt a szántóföld, mocsarak, erdők aránya, nem lehet a mai földrajzi viszonyok alapján a múltat megeleveníteni. Az itteni tanulmányok részletesen ismertetik, hogy a vízszabályozások következtében hogyan alakult, változott a somogyi táj képe, különösen a török hódoltság utáni időkben. Hogyan alakult a Balaton vízállása, hogyan hatott ez a tó környékének életére, települési viszonyaira és gazdálkodására. Az olvasó csak azt sajnálja, hogy nem kerültek még publikálásra azok a somogyi táj változásaira is fényt vető régi térképek, melyeknek közrebocsájtása - azt hiszem - helyi és országos vonatkozásban egyaránt komoly és sürgős feladat volna. A táj külső, természeti arca mellett a tanulmányok zöme a táj lakóinak az életével foglalkozik. Itt mérhetjük fel leginkább azt, hogy mit változott a történeti érdeklődés és a történet az elmúlt évtizedekben. Ezekben a tanulmányokban nem az urakról, nem a földbirtokosokról és a főispánokról, hanem a népről van szó, arról a népről, amelynek régi életéről a legutóbbi időkig csak nagyon keveset tudtunk, és amelynek megismerése Somogy megyében szinte ez az öt kötet teszi az első, de fontos lépéseket. Viszonylag kevés a megye történelmi népmozgalmával foglalkozó tanulmány, viszont amit ezen a téren kapunk, a városokba vándorlás középkori méreteiről, az igen érdekes. Annál több tanulmány foglalkozik a különböző korok gazdálkodásával, elsősorban a mezőgazdasággal, hiszen a táj szinte napjainkig agrárjellegű volt. A középkori egyházi birtokoktól a XVI-XVII. századi mezővárosokig, a nagybirtokok gazdálkodásától a mai agrárstruktúráig, a jobbágytol az új gazdák helyzetéig számos fontos kérdéssel foglalkoznak a tanulmányok. Megismerjük a gazdálkodás egyes ágait, a nagy- és a kisbirtok mezőgazdasági technikáját, a szarvasmarha fajtaváltás következményeit. Szó van a földbirtokelosztásról, a tagosításról, a kisparaszti gazdálkodás számos problémájáról; talán csak a paraszti agrártechnika fejlődésével kapcsolatban szeretnénk többet és részletesebb vizsgálatokat olvasni. Reméljük, hogy a következő évkönyvek szólnak majd arról: mit termelt a somogyi paraszt a különböző korokban, milyen technikával és milyen eredménnyel? Mit vett át a nagybirtok gazdálkodásából és mi az, amiben a saját útján haladt? Olyan kérdések ezek, amelyekre ma még nemcsak Somogyban, de más tájaknál sem igen tudnának választ adni. Néhány jó tanulmányt találunk az ipari fejlődésről. Itt viszont feltűnő, hogy az utolsó száz év, s még inkább a két háború közti ipar kérdései mellett viszonylag elhanyagolt a korábbi ipartörténet, pedig a céhesipar Somogyban is sokáig virágzott és nyomai bizonyára megtalálhatók az iratokban. Érdekes volna tudni, hogy vajon ez a Somogy megyei céhesipar elérte-e az országos szintet, vagy sem. Vajon az, hogy ezen a tájon egészen az újkorig nem jött létre nagyváros, és hogy már a középkorban olyan nagy volt innen az elvándorlás, mindez nem az ipari elmaradottsággal függ össze? Fontos tanulmányok foglalkoznak a kereskedelem történetével is. A XV. századi kül-