Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)
11. Szili Ferenc: Egy zselici mikrotáj gazdaságtörténete a felszabadulás után
nunk. :i:! (6. sz. táblázat) Az 1937-1970 közötti időszakban c tekintetben is jelentős változások történtek, amelyek lényeges szociológiai és gazdasági következményeket vontak maguk után. Az 1949-es adatokból megállapítottuk, hogy a lakosság zömmel a belterületeken lakott, de a külterületeken - Cserénfa és Sántos községtől eltekintve - még mindig jelentős számban éltek. A külterületek népessége 1970-ben már csak Bőszénfánál és Gálosfánál mutatott nagyobb létszámot, de a népességfogyás itt is figyelemreméltó volt. Összességében elmondhatjuk, hogy a mikrotáj össznépessége 1937-1949 között 10,27%-kal növekedett, az 1949-et követő két évtizedben pedig 14,87%-kal csökkent. 34 (6. sz. táblázat.) A gyors népességfogyásnak, ha nem is kizárólagos, de döntő oka a lakosság elvándorlása volt. Az elvándorlás azonban nem egyformán érintette a falvak bel- és külterületeit. A mikrotáj falvainak a belterületein élő népessége 1937-1949 között 13,28%-kal növekedett, majd azt követően 1970-ig 4,69%-kal csökkent. Ugyanekkor szembetűnő a külterületeken élő népesség 1949 utáni gyors csökkenése, amely 50,34%-os visszaesést mutatott." A fentiekből kirajzolódik előttünk az elvándorlás folyamatának mechanizmusa, amely szerint a lakosság a belterületeken jobban kötődik a faluhoz, ennek ellenére a csökkenés itt is folyamatos, ugyanakkor a külterületekről szinte robbanásszerűen „menekül" a lakosság, részint a falvak belterületeire, az elköltözők helyébe, de még többen a falut „átlépve" másutt, feltehetően közülük sokan Kaposvárott próbálnak maguknak emberibb életkörülményeket teremteni. A továbbiakban megvizsgáltuk, hogy a lakosság korszerinti megoszlása községenként hogyan változott meg a századfordulótól napjainkig. 36 (7. sz. táblázat.) Az 1900-1949 között eltelt félévszázad alatt a népesség korcsoportjai az alábbiak szerint módosultak. A 0-14 éves korcsoport 1900-ban megközelítően a falvak összlakosságának egyharmada részét alkották. Bőszénfánál a 35,2%-os, Cserénfánál a 38,1%-os részesedési arány azt mutatta, hogy a fenti két községben a gyermekek száma még nagyobb arányú volt. A 15-39 es a 40-59 éves korcsoportokban találtuk a munkaképes lakosság döntő többségét, akik az összlakosság kétharmad részét alkották. Gálosfánál az 59,4%-os, Szentbalázsnál az 58,7%-os részesedési arány a mikrotáj on belül a legmagasabb volt. A 60 évnél idősebb nemzedék aránya általában 6-8%, Kaposgyarmatnál ennél lényegesen több 16,7%, Sántosnál pedig n% volt. Az 1949-es népszámlálás adatai szerint a mikrotáj lakóinak kor szerinti megoszlása alapvetően megváltozott. 3 ' A 0-14 éves korcsoport abszolút értelemben és a részesedési arány tekintetében is csökkent, Cserénfánál 19,2%, Hajmásnál 9%, Szentbalázsnál 15,4%, Sántosnál 11,2%, Gálosfánál 10,8%, Bőszénfánál 5,4° 0 visszaesés mutatkozott. Ugyanakkor a 15-39 es a 40-59 éves munkaképes kategóriáknál jelentős növekedést tapasztaltunk, kiváltképp Cserénfa, Gálosfa, Hajmás, Sántos és Szentbalázs községekben. A 60 évnél idősebb nemzedék részesedése minden községben növekedést mutatott - Kaposgyarmatot leszámítva, ahol 0,5° 0 volt a csökkenés -, Bőszénfánál 1,1%-ot, Sántosnál 3%-ot. Ennél lényegesen nagyobb volt a 60 év felettiek arányának a növekedése, Gálosfánál 5,3%, Szentbalázsnál 8,6%, Cserénfánál 8,8%, Hajmásnál pedig 11,1%. A századfordulóhoz viszonyítva tehát nem csupán népességcsökkenésről beszélhetünk, hanem a lakosság elöregedésének a folyamatát is kitapinthatjuk. Az 1970-es népszámlálás adatai alapján megrajzol-
