Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

11. Szili Ferenc: Egy zselici mikrotáj gazdaságtörténete a felszabadulás után

EGY ZSELICI MIKROTÁJ TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI VISZONYAINAK ÁTALAKULÁSA (1945-1971) SZILI FERENC A mikrotáj gazdaságföldrajzi adottságai A gazdaságilag egységes tájnak tekinthető Zselic - Somogy megyéhez tartozó - egyik mikrotáját vettük vizsgálat alá a felszabadulást követő agrárforradalomtól napjainkig. A mikrotájhoz tartozó és a vizsgálódásunk középpontjában álló községek: Bőszénfa, Cserénfa, Gálosfa, Hajmás, Kaposgyarmat, Santos, Szentbalázs a gazdaságilag elmaradott, a mezőgazdaság számára kedvezőtlen környezeti adottságú települések közé tartoznak. A mezőgazdasági termelésre ható természeti tényezők - a talaj, a lejtőszög és a talajvíz - c tájon mindig jelentős mértékben befolyásolták a termelés struktúráját. A megye más tájegységeihez viszonyítva kedvezőtlenebbek itt a talajadottságok, a termőföldek terméshozama is itt a legalacsonyabb. „Országosan egy ha terület aranykorona értéke 17,8, a megye kedvezőbb adottságú területein 17,1, a kedvezőtlen adottságú területen 11,8. Legkisebb az aranykorona érték a Zselic területén 10,7 ak./ha."

1 A mikrotáj domborzati viszonyait tekintve dombos terület, ahol a szántóterületek a 10% körüli, vagy ennél is nagyobb lejtésviszonyok mellett alakultak ki, legelőterületek pedig 20-25%-os lejtőn is találhatók. Közismert, hogy a Zselic mezőgazdaságilag használatba vett talaja éppen domborzati viszonyai miatt erősen erodálódott, következésképpen a talajviszonyok hátrányos adottságait a talajvédelem komplex megteremtésével lehet csak kiküszöbölni. Miután még napjainkban is jelentős talajpusztulást tapasztalhatunk, ezért a talaj erodálásának a megelőzése igen fontos feladatként jelentkezik az egész mikrotájban. A mikrotáj 30%-án a meredekebb részeken csonka erdőtalaj alakult ki. A kevésbé vagy egyáltalán nem erodálódott területen barna erdőtalajok terülnek el (50%), a völgyekben pedig folyóvízi hordalék található (20%). A hasznos réteg vastagsága a csonka erdőtalajon 10 cm, az erodált barna crdőtalajon 15— 20 cm, a völgyekben elterülő hordaléktalajokon a humuszos réteg vastagsága 20-40 cm. Tápanyagban így az egész mezőgazdasági művelés alatt álló terület igen elszegényedett. A Zselic nagy részén az évi csapadékmennyiség 700 mm. A tavaszi kalászosok tenyészidejének átlagos csapadékmennyisége 275 mm, a kapásnövények tenyészidőszakában pedig 450 mm csapadékra lehet számítani. Az évi átlagos középhőmérsékletet 10,0 C°, a tavaszi kalászosok tenyészidőszakában 12,5 C°, a kapásnövények tenyészidőszakában 17,0 C° az átlagos hőmérsékleti érték.

2 Az