Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

8. Erdősi Ferenc: Somogy megye építőanyag-iparának fejlődése és szerkezeti átalakulása a XIX. század végétől napjainkig

miatt - alárendelt szempont, és tulajdonképpen csak a hasonló minőségű mész­kőőrleményt termelő bányák közötti választásnál veendő figyelembe. e) Termelés és értékesítés A Somogy megyei betonipar legnagyobb telephelyei a megyeszékhelyre és a balatoni üdülővidékre telepített építőelemüzemek. Kaposváron először (1968­ban) a Somogy megyei Tanácsi Építőipari V. létesített „poligon" (panel) üze­met, amelyben kezdetben évente 220-300 lakáshoz elegendő kölönféle elemet gyártott. A poligonokat elsősorban helyben szerelik össze épületekké, de ezekből készült a fonyódi Delta-szálló és néhány ház Dombóváron. 1970-ben az ÉVM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat is létesített poligon üzemet kaposvári építkezéseihez. - A Balaton menti többemeletes társasházak építéséhez az 1960-as évek közepén gazdaságtalanul nagy távolságról, Dunaújvárosból és Budapestről szállították a fal- és födémpanelt. Ennek az újsütetű igénynek a gazdaságosabb kielégítésére hívta életre a megyei tanácsi vállalat Balatonlellén, az állami épí­tők pedig Siófokon a poligon üzemeket. Utóbbiban földszintes üdülővilla épü­letek tervezésével is foglalkoztak, - ebből egy 4 szobás prototípust 1969-ben piackutatás céljából Líbiába szállítottak. A poligon üzemek virágzása azonban nem sokáig tartott, a beruházások mérsékelésének eredményeképpen termékeik iránt csökkent a kereslet. A balatonlellei üzemben ezért 1973-ban megszüntették az építőelem készítését, Kaposváron pedig a megyei tanácsi üzem 1974-től az álla­mi üzemmel kötött munkamegosztási szerződés alapján a lakáselemeknek csak meghatározott fajtáját gyártja, amelyek összmennyisége a korábbi évenkénti 220-300-zal szemben 1974-ben 140 lakásegységre esett vissza. 1973-74-ben a ka­posvári üzemek termékeit kizárólag helyben építették be, a siófoki pedig évek óta alig változó nagyságú termelést folytat a Balaton menti többszintes társas üdülők és SZOT-üdülőházak építéséhez. Évi termelése átlag 400-500 lakásegység. A többi, kisebb nagyságú üzem értékesítési körzete elég terjedelmes, né­melyek nemcsak járásukon, de még a megye határain túli piacokra is szállítanak. Pl. a balatonmáriai üzem termékeinek (elsősorban a mozaiklapnak) csupán kb. a 40 százalékát értékesíti megyéjében, ugyanakkor a fennmaradó 60 százalékból nagyjából egyforma mértékben részesül Fejér, Veszprém, Tolna, Baranya, Zala és Vas megye, kisebb tételeket pedig Budapesten és Hajdú megyében is vásá­rolnak. Helyszíni adatgyűjtésünk során megállapítottuk, hogy csak nagyon kevés üzemnek, és azokban is csak egyes termékek vonatkozásában alakult ki viszony­lag stabil, területileg hozzávetőlegesen lehatárolható piacterülete. Kisebb üze­meinkben a termékprofil meglehetősen gyakran változik, éppen a megrendelők kívánalmainak megfelelően. - Az alábbiakban az üzemeket piacterületük nagy­sága és zártsága szerint a következő kategóriákba soroljuk: - Termékeinek többségét a megyén kívüli piacokon értékesíti a balaton­máriai áfész-üzem és a vízvári mgtsz üzeme. - Termékeinek legalább a felét az üzem telephelyének járásában vagy a telephely köré húzható 15-20 km-es sugarú kör által közrezárt területen belül, a többit az ország különböző területein értékesítette a tabi, a kaposvári, a barcsi, a kadarkúti. - Termékeinek többségét a megyén belül meglehetősen egyenletes területi megoszlásban értékesíti a zákányi, a somogyudvarhelyi, a vízvári (ktsz) üzem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom